Különös házasság

Mikszáth, Kossuth, Kövy

Mi köti össze a fenti három embert? Az utóbbi kettőre számtalan közös anekdotát találnánk a pataki anekdota kincsben, ahogy arról korábban volt is szó itt. Most kivételese nem együtt szerepelnek, hanem külön-külön, de egyazon könyvben - Mikszáth Különös házasságában.

Mikszáth szerette az ismerősöktől, barátoktól összegyűjtött anekdotákat, melyeket aztán irodalmi nyersanyagként felhasznált műveiben. Így kerülhetett Kossuth is és Kövy professzor is a regénybe. 

Ám Kossuth még nem a forradalmi vezető szerepben jelenik meg, hanem kisdiákként, aki csodálva nézi a két pataki diákot az "olaszröszkei" kocsma udvarán. A két pataki diák a rántott húsnak való csirkét kergeti - sikertelenül. Ekkor Lajoska, akinek itt még nem tudjuk a pontos kilétét, parittyával besegít a fiúknak és leteríti az ebédjüket!

"- Ezt jól csináltad, barátja az erénynek! Nagyra nőj, öcsém!

Egyebet nem mondhatott neki, hanem ezt a keveset aztán legalább úgy megfogadta a kis nebuló, elannyira megnőtt, hogy a szeme-szája tátva maradt tőle a kerek koponyájúnak huszonöt-harminc év múlva, mikor ráemlékezett.

- Hogy hívják a gyereket? - kérdé aztán hanyagul, elmenve a kocsis mellett, aki kezdte már leszedni az abrakostarisznyákat.
-Kossuth Lajoskának - felelte a kocsis."

Kövy professzort Mikszáth a fenti csirkeüldözős jelentben is megemlíti ugyan, mint a pataki diákok tanárát akitől nem tanulhatták meg a csirkefogás mesterségét, de később egy egész fejezetcímmel is megtisztelte.

A HÍRES KÖVY PROFESSZOR ÉS PEREVICZKY

Itt a család meghívja a tudós urakat, és kikéri véleményüket a kritikus üggyel kapcsolatban, s Kövy Mikszáth szavaival így nyilatkozik a megköttetett házasságról:

"Hát ez se nem borjú, se nem pálinkás hordó, se nem házasság - kezdé az ő szokásos széles, képektől duzzadt előadásában -, mert a borjúnak négy lába van, a hordónak abroncsa van és dongái, a házasságot pedig két különböző nembeli személy egybehangzó akarata hozza létre. Igaz, hogy a pap jelenlétében történt. De hiszen pap jelenlétében főztük meg a tekintetes úréknál tavaly a szüreten a birkapaprikást, de azért az se volt nevezhető házasságnak, pedig voltak benne részletek anyabirkából és apabirkából is. A Dőry főztje ellenben igen rossz coctum, mely nagyon meg találja feküdni az ő gyomrát. Indítható pedig ez alkalomból kettős pör. Ugyanis az egyik retorzionális a tekintetes vármegyénél, a János gróf személyes szabadságának megsértése és a házasságra való kényszerítés bűntette miatt, a másik pedig a szentszéknél, de nem a házasság fölbontása iránt, mert a házasság nem történt, hanem csak a kötelék érvénytelenségének kimondása iránt, mivelhogy a stólával a pap, habár erőszakosan, habár az egyházi szertartás valóságos parodizálásával, de mégis összekötötte a kezeiket."

Mikszáth Kálmán ma lenne 167 éves.

Anekdota

A diákság körében mindenhol elterjednek időnként sztorik, történetek, amik aztán önálló életet élnek. Sárospatakon ahol a diákéletnek nagy hagyományai vannak, ott egész komoly gyűjtemény állt össze ilyen anekdotákból. Ez annak is köszönhető, hogy Sárospatakon korábban rengetegen megfordultak a magyar közéletet vagy irodalmi életet befolyásoló emberek közül. 

A pataki diákságot összefogó szervezet és a Református Kollégium Alapítványa szerencsére gondot fordított arra, hogy ezek a humoros kis írások másokhoz is eljussanak, így az évek során összesen öt kötet jelent meg. Az első 1927-ben, az ötödik tavaly. Sajnos amennyire látom, az újonnan megjelenő kötet már megmaradt kicsit belső használatra, mert kereskedelmi forgalomban nem találtam (legalábbis interneten nem), és mindössze a pataki diákok honlapján és a Zempléni Múzsa című újságban találtam róla információt. Itt kicsit visszautalnék arra a bejegyzésemre, hogy a jövőbe csak akkor vihetőek át a múlt értékei, ha az nem csak emlékezés, magunkba fordulás. A régi pataki szellem ("Genius loci") üzenetét át kell tudni adni a jövő generációnak is.

És akkor álljon itt egy rövid anekdota, melynek egyik szereplője maga Kossuth Lajos, a másik pedig az a Kövy Sándor, aki a sárospataki református jogakadémián a magyar jog első professzoraként többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan tanára volt. A legendás hírű tanár, nevelte a nemzeti megújulás korának fiatal jogásznemzedékét, akik közül többen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarországának államigazgatási vezetői lettek. Kövy egyébként abban a Kossuth utca 25-ben lakott, mely sokáig a kollégium nyomdájaként működött, és ahol télen rendezvényház nyílik Patakon. 

Az itt közölt történet, egyébként Tóth Béla: A magyar anekdotakincs című, 1898-1903 között megjelent hatalmas gyűjteményében olvasható:

"A sárospataki kollégium egyik nagyhírű professzora, Kövy Sándor egy ízben valami pajkoskodás miatt érzékenyen megsértette hallgatóit, kik közé Kossuth is tartozott. A megsértett ifjúság nyomban értekezletet tartott, és Kossuth indítványára elhatározták, hogy addig nem mennek Kövy professzor előadásaira, míg kellő elégtételt nem nyernek. Sok hercehurca után az igazgató a dolgot békés úton elintézte valahogy, s midőn a diákság ismét megjelent Kövy előadásán, az öreg professzor fölhívta Kossuthot, és e szavakat intézte feddésképp hozzá: A dominus Kossuthból, ha meg nem javul, még nagy országháborító lesz!"