Rózsák Városa

A Sub Rosa után nézzünk egy másik rózsát, mely kötődik Patakhoz, vagy legalábbis Szent Erzsébethez. Mint ahogy a Lovas Szobor című bejegyzésben arról szó volt, Erzsébetnek komoly kultusza van Sárospatakon. Hozzá kapcsolódik a következő rózsás történet. 

Erzsébet egész életét mások szolgálatának szentelte. Gyapjút font, hogy szövetet készítsen a ferences rendi testvérek és a szegények számára ruhaanyagul, sokszor saját kezével varrt ruhát szegényeknek, legyen az keresztelő-, vagy temetési ruha. Sok mindent megvont magától azért, hogy a szegényeknek kioszthassa. 

Férje halála után élete megváltozott, mivel férje családja meglehetően zordul bánt vele. A 20 éves özvegyet megfosztották vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Ehhez az időszakhoz köthető az egyik leghíresebb legenda Erzsébet életéből.  

Erzsébet, férje halála után is igyekezett gondoskodni a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Ezért van, hogy többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. 

És nem véletlen, hogy Budapesten a Rózsák terén áll a Szent Erzsébet templom.

 

Lovas Szobor

Ha azt a szót halljuk lovas szobor, legtöbbünknek egy paripáján feszítő hős hadvezér jut eszébe. 

Itt azonban egészen más jellegű szoborról lesz szó. Sárospatakon, egész közel a Várhoz, a Gótikus Plébániatemplom előtt található az egyik leghangulatosabb terecske, egy kedves kis szoborcsoporttal, mely Szent Erzsébetet és férjét ábrázolja.

 Sárospatakon komoly kultusza van Szent Erzsébetnek. Ennek oka, hogy valószínűleg Patakon született, sőt az egyik teória szerint itt is keresztelték meg. Erzsébet egyébként II. András lánya volt, édesanyja pedig Bánk Bán Gertrúdja. Patakon olyannyira ápolják az "erzsébeti" hagyományt, hogy a templomban őrzik Erzsébet selyembrokát ruhájának egy részét és koponyacsontja egy darabkáját is. Születésének 800-ik évfordulója alkalmából pedig létrehoztak egy múzeumot és egy emlékutat. http://www.szenterzsebetut.hu/

Erzsébetet egyébként hamar férjhez adták a kor szokásának megfelelően. Mivel férje IV. Lajos Türingiai Őrgróf volt, így rövid élete sok utazással telt szülőhazája és Türingia között. Erzsébetet egyébként nem véletlenül avatták szentté - menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített, kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

 Visszatérve a szoborhoz, Varga Imre munkája, melyet 1985-ben állítottak fel a templom előtti téren, azt a jelenetet ábrázolja, amikor a kis Erzsébet férjével, IV. Lajos türingiai őrgróffal, Wartburg várába indulásuk előtt elbúcsúzik Pataktól.