Fesztivál Város I.

Fesztiválozni nagy divat mostanában. Szinte minden hétvégére és minden termékre/terményre jut esemény. Legyen az halászlé, gomba, fröccs, pezsgő, gulyásleves vagy túrós csusza. 

Pár éve egy-egy ilyen fesztivál kuriózumnak számított, ma a minden napok része, hisz ha lemaradunk az egyikről, jövő héten jön a másik. Például egy-egy régióban korábban csak egy borfesztivál volt. Akkoriban a borrégió iránt érdeklődők ellátogattak arra az egyre, ma viszont minden faluban tartanak borfesztivált, és késő nyártól kora őszig minden hétvégére jut legalább kettő. A résztvevők pedig nyilván megoszlanak közöttük - nagy a verseny.

Még ezeket figyelembe véve sem meglepő ha a települések ezzel próbálnak kitörni a szürkeségből. Egy-egy ilyen program a város lakóinak is esemény, ráadásul rengeteg látogatót vonzhat. Ami nem csak a fesztivál idején igénybe vett szolgáltatások és költések miatt jövedelmező az adott településnek, hanem utólagos hatása is jelentős (szájhagyomány, visszatérő vendégek stb.).

Kérdés azonban, hogy a még pár éve kuriózumnak számító, ma pedig gomba módjára szaporodó rendezvényekkel hogy lehet kitűnni a többiek közül?  Érdemes-e beszállni még a versenybe a településeknek, és ha igen milyen rendezvénnyel és mikor?

Véleményem szerint nagyon fontosak egy város életében a rendezvények. Egy város akkor tud igazán élő maradni, ha az ott lakók "használják" a városukat. Nem csak az otthonokban és a munkahelyeken zajlik az élet, hanem a közösségi tereken. Ehhez pedig szükség van eseményekre (is). Másrészről nem belevágni események szervezésébe olyan, mint homokba dugni a fejünket. Az "aki kimarad az lemarad" elvet nézve, a turisták azt a konkurens várost, települést fogják választani, ahol történik valami, ahol élmény a látogatás. Azaz az "Érdemes-e beszállni a versenybe?" kérdésre egyértelműen igen a válasz.Ez nyilván történhet saját szervezéssel, vagy vállalkozókat megbízva. Ez utóbbi esetben is figyelembe kell vennie a városnak, hogy milyen pozitívumokkal jár egy-egy esemény befogadása.

Azt, hogy melyik település milyen téma köré szervez eseményt, hogy azt mikor teszi, stb. nyilván komoly piackutatás előzi meg. Álljon itt azonban néhány általános szempont, ami kiemelhet rendezvényeket a versenytársak közül.

A tematikus minőség

Értem ezalatt, hogy aki rétes fesztivált szervez, annak nagyon oda kell figyelnie, hogy ott lehessen a legjobb réteseket enni. Nem elég ha összecsődítjük a környékről az összes embert aki valaha sütött már rétest. Ezzel nem lépünk tovább fesztivállá (még ha annak is hívjuk), hanem megmaradunk a falunap szinten.

Hisz akik az adott termék miatt mennek oda, azok jogosan gondolhatják, hogy itt a legjobbakkal fognak találkozni. Ez lehet szimplán a magas szintű minőség biztosítása, vagy a "nagyágyúk" bevetése (és itt legyen szó a legjobb sonkamesterről, egy sztárborászról, vagy egy híres komolyzenei együttesről). Ez utóbbi több szempontból is segítség lehet.. Ők garantálhatják a minőséget, eleve van egy vendégtáboruk, akik esetleg csak miattuk eljönnek a rendezvényre, és a marketing értéke sem elhanyagolható.

Attrakciók, aktivitások

Ha leegyszerűsíteni szeretnénk a kérdést összefoglalhatjuk úgy a fesztiválszervezés alapjait, hogy végy 3 lacipecsenye sütőt, két kürtős kalácsost, 4 kézműves sátrat gyerekasztallal, és három közepes együttest meg egy bábszínházat, és máris kész a fesztiválunk. Csakhogy az előbb felsoroltak a település lakóin és az épp ott tartózkodókon kívül senkit nem vonzanak. Az eseménydömpingből csak úgy lehet kiemelkedni, ha tudunk valami újat mutatni. Ha tudjuk az rendezvényünket valamilyen stílusra formálni, vagy ha vannak olyan ötleteink, amelyek egy kis különlegességet, színt visznek a fesztiválba. Hogy a vendég ne úgy menjen haza, hogy "igen-igen ez pont olyan volt mint tavaly az xy fesztiválon...", hanem legyen valami ami megragad a fejében, amit kipróbálhatott, amitől emlékezetes maradt neki az a nap vagy este.

Brand, marketing

Végül eljutottunk örök vesszőparipámhoz, a marketinghez. Vannak olyan események, amik bejáratottak, stílusuk van, mondhatni márkanevek. Ez hosszú évek munkája, de nem reménytelen. Ha most kéne mondani pár fesztivált, akkor a fiatalok zenés fesztiváljai közül a SZIGET és a VOLT valószínűleg mindenkinek beugrana, a kulturális fesztiválok közül a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Zemplén Fesztivál szintén ismerősen cseng, gasztronómiából pedig a Bajai Halászléfőző Fesztivál, vagy a Budavári Borfesztivált lehet talán említeni.Ők mind komoly energiákat fektettek abba, hogy a fesztiváljuknak hírneve legyen. Nyilván ez növeli a költségeket, de növeli a látogatottságot, így hosszú távon visszahat, megtérül. Sajnos erre a lépésre sok településnek nincs pénze vagy energiája. A legtöbb esetben odáig terjed a marketing tevékenység, hogy kikerül a városban illetve a város honlapjára a plakát. Ezzel pedig sajnos nem lehet messzire jutni.

A hosszú bevezető után, legközelebb természetesen azt szeretném megnézni, hogy hogyan áll a város és a régió ezen a területen, és mik a fejlődési pontok.

Főtér Projekt

A bejegyzés címének először azt írtam: Megújul a Főtér. Aztán belegondoltam, hogy nem megújul, hanem kialakul, hiszen egyelőre Pataknak nincs is főtere. Már többször gondolkodtam rajta, hogy milyen fura ennek a városnak az elrendezése. A legtöbb falu és város a templom, kocsma, városháza hármas köré épült ki. Sok esetben jól körülhatárolható a városközpont, ahol egy két látnivaló vagy központi épület, és a főtér köré hagymahéj szerűen épülnek fel az adott város hangulatának megfelelő utcák.

Ezzel szemben Patak nagyon más. Az egyik pólus a Vár, ami talán túl szeparált ahhoz, hogy köré kiépüljön ez a fajta központ.A másik pólus a Kollégium. A belvárosi funkciók pedig a kettő között elnyújtózva találhatók. A "MűvHáz" is igyekezett mindig is felnőni ehhez a kettőhöz, de valahogy annyira hangulattalan az a tér, hogy talán ezért nem sikerült neki. Ha nincs rendezvény, nem nagyon látnia arrafelé embert.

Annak ellenére, hogy én híve vagyok annak az építészeti stílusnak amit Makovecz képvisel(t), Sárospatakon szerintem elég nagy rombolást végzett. A Bodrog Áruház és a MűvHáz is (kívülről legalábbis) elhibázott épületek. Hatalmas beton felületek, ormótlanság. Kár érte. 

Reméljük a mostani beruházás valamit finomít ezen, bár sajnálattal láttam a terveken, hogy nem növelik jelentősen a zöld felületeket - nagyon nagy a lekövezett felület továbbra is, félő hogy nagyon rideg lesz. Pedig ahhoz, hogy egy tér megteljen élettel, ahhoz kell valamiféle bensőséges atmoszféra - víz, fa, növény, pad, leülő vagy legalább valami kis különlegesség, amiért megszeretik az emberek. 

Érdemes lenne (vagy lett volna) az utóbbi évek főtér projektjeit áttekinteni, hogy mi az amelyik bevált, és miért. Pozitív példaként lehet említeni Vácot, ami ugyan nagyobb város, és a főtere is nagyobb, mint Sárospatak, mégis nagyon jól működik a különböző anyaghasználattal, zöld szigetekkel, hangulatos kandeláberekkel. Nincs az embernek az az érzése, hogy elvész a nagy térben, jól megtalálták a helyüket a kávézók is, aki csak ücsörögni szeretne, annak egyedi padok állnak rendelkezésre, és mégis van hely szabadtéri rendezvényekre.  

Mindamellett kíváncsian várom az eredményt, mert azért itt is számíthatunk egy-két különlegességre. És remélem lesznek olyan kiegészítő elemek is, ami a látványterveken nem jelenik meg. Az önkormányzat folyamatosan egyeztetett a lakossággal, ami nagyon értékelendő, hisz elsősorban nekik épül, és csak másodsorban a turistáknak. (Tapasztalataim szerint ráadásul azokat a városokat szeretik a turisták legjobban, amelyekről lerí, hogy az ott lakók is használják a várost!) Ennek köszönhető, hogy a régi főiskolai kerítés egy darabja is funkciót kapott, méghozzá egy zenei pavilont építenek hozzá, ebben nyeri el új értelmét.

Másik különlegesség a "Pataki Diák" szobra. Ez valóban nem hiányozhat Sárospatak főteréről. A szobor megalkotására Borsi Miklós szobrászművészt kérték fel, aki évtizedekig élt, tanított, alkotott Patakon. A szobrászművész két alakot dolgozott ki modellként, egy régi és egy mai sárospataki diákot, amelyből csak az egyik áll majd a téren. A pataki városvezetés erről is megkérdezte a település lakosságát, és a szavazatok szinte egyöntetűen a régi sárospataki diák mellett szólnak. Én a városvezetés helyében (természetesen az anyagi lehetőségek függvényében) elgondolkodnék rajta, hogy a későbbiekben felállítsam a másik szobrot is. Ez valahogy annak jelképe lehetne, hogy a város nem csak a múltjából él, hanem a fiatalok átveszik a stafétát. Már ha ez cél. Igaz én átmenet vagyok a turista és a helyi lakos között.

Érdekes egyébként, hogy mást is foglalkoztat a város sajátos felépítése. A blog írója kicsit szkeptikus is, hogy ez az új beruházás megoldja-e a városnak ezt a problémáját (valódi főtér hiánya). Ők külön koncepcióval álltak elő, még látványtervet is készítve. Véleményük szerint a Sárospatakra érkezőket a leégett malom helyére épített épület fogadhatná. Ezzel nem az elnyúló belvárosba "akárhova" érkeznének a városba látogatók, hanem fogadná őket valami jellegzetes. Ez is megfontolandó szempont, és ezzel talán szélesíteni is lehetett volna a belvárost valamelyest. 

Vízuális betekintő

Találtam egy tavalyi TV műsort, ami Patakról szól. Érdemes megnézni, jól összefoglalja Sárospatak turisztikai és kulturális értékeit.Szó van benne a Várról, a kerámia manufaktúráról, borról, gasztronómiáról, a Kollégiumról és a környék látnivalóiról.Ebből kéne kiindulni és egy pár perces imázsfilmet készíteni...
FŐTÉR: Sárospatak és környéke
(Ne tévesszen meg senkit, hogy a videó hossza több mint egy óra - valójában csak a fele:))

Grill Gödör

A nagy hallgatás után csapjunk ismét a lovak közé.

Egy-két kivételtől eltekintve a bejegyzések főleg a múlt Sárospatakon hagyott értékeiről szóltak, illetve hogy ez milyen feladatokat és felelősséget ró a vársora. Ideje, hogy beszéljünk kicsit a jelenről is. Hisz egy városnak ugyan nagyon fontos hogy építsen a múltjára, de meg kell találnia a kulcsot a jövőhöz. Ehhez figyelni kell a fiatalok igényeire is, és valamennyire követni kell az épp aktuális divatot. (Ha maga a város tud újítani és diktálni a divatot az még jobb, de kezdetnek elégedjünk meg azzal is ha a lépést tudjuk tartani.)

Ezért örültem meg annyira, amikor (először az interneten) rábukkantam a Grill Gödör nevű helyre.

A képek alapján nagyon hangulatosnak tűnt, így elhatároztam, hogy amikor legközelebb megyek Patakra, le is tesztelem, hogy olyan-e mint a képeken, vagy csak jó a fotós. Szerencsére nem kellett csalódnom, mert a hely talán még jobb, mint a képeken (az itteni képeket is a honlapról szedtem). Nagyon-nagyon hangulatos, igazi romkocsma "feeling". Sőt, annál talán eggyel elegánsabb, stílusosabb.Míg Pesten a belvárosi romos házak övezik a romkocsmákat, itt a Vár falai és lugasai veszik körül a helyet. 

Sajnos egyelőre csak egy csendes hétköznap délután volt alkalmam kipróbálni a helyet, de rögtön azt éreztem, hogy egyszer egy szombat este is ott a helyem. Mondjuk egy délután kávé a zöld lugasok és a madárcsicsergés mellett sem utolsó, de egy szombat esti nyüzsgős/borozgatós estét eltölteni itt, az kötelező program annak, aki Sárospatakra látogat, és bejön neki ez a stílus.

Ami a kínálatot illeti, külön értékelendő, hogy sokféle tokaj-hegyaljai bort lehet kapni. Ezen kívül a zsíros-deszka teljesen stílszerű a romkocsmához. Újabb piros pont. Ugyanakkor az étkezés során ambivalens érzéseim voltak, mert kicsit mirelit előgyártott hús/krumpli érzésem volt. Ami a romkocsmánál rendben van, viszont ha Grill Gödör a hely neve, akkor az ember látja lelki szemei előtt, ahogy a grilllapon serceg a friss csirkemell. A tálalásnál hasonlóan - ízléses tányérokban, tálakban kaptuk meg a kicsit száradt zöldséget. Mivel amúgy sem enni mentünk, és a hely kárpótolt mindenért, így igyekeztem ezt annak betudni, hogy egy mezei csütörtök délután nincsenek étkező vendégekre felkészülve.

 

A helynek egyébként facebook oldala is van, lehet bátran like-olni. De hogy még egy kicsit dohogjak, a honlapon lenne mit dolgozni. A galéria nincs a főoldalon, hanem a Művészet címszó alatt van. Bonyolult, és a google sem szereti annyira. Láthatólag vannak programok is a kertben, de ennek semmi nyoma nincs a honlapon, elég ritkán frissítik. Nem beszélve a facebook oldalról, ahol 2012-ben kelt a legújabb bekezdés.   

Összességében csak annyi, hogy hajrá Grill Gödör!

Végardó Fürdő

Talán a tél és a hideg volt az oka, hogy a Végardó Fürdő még nem került fel a blogra. Most a hirtelen jött tavaszi kánikulában nem csoda, ha hirtelen aktuálissá vált a téma.

A Végardó Fürdő nem új keletű, a wellness divat érkezésével épült fürdő. A hatvanas években épült, és strandként illetve termálfürdőként is funkcionál azóta is. A termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

(További nagyon szép és érdekes képek a www.vegardo.hu címen)

A  fürdő folyamatosan alakult az igényeknek megfelelően. Gyerekmedencét, úszómedencét majd tanmedencét és öltözőépületet alakítottak ki. Az utóbbi tíz év újabb változást hozott, hiszen újra divatba jött a fürdőzés, és a gombaként szaporodó fürdőhöz az Ardónak is fel kell nőnie, hogy versenyben maradjon. A kulturáltabb mozaikos termálmedence és a modern berendezések mellett élményelemekkel is bővült a kínálat.

A termálfürdő 38 ˚C-os vize gyógyhatású. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő felújítás során létrejött épületegyüttest egyébként Makovecz Imre tervezte, aki egyébként a város díszpolgára.

http://www.vegardofurdo.hu/

Pünkösd Patakon

A rövid szünet után, most ismét igyekszem újabb és újabb érdekes témákat elővenni Patakról. Kezdjünk egy ajánlóval! 

Pünkösdkor Patakon a már sokat emlegetett Szent Erzsébet ünnepét tartják. Ilyenkor a középkori vásári sokadalom látvány- és élményvilága fogadja a látogatót. Zenészek, táncosok, komédiások, lovagok és sokan mások gondoskodnak az érdeklődők szórakoztatásáról. Kézműves kirakodó vásár, régi mesterek bemutatója és középkori étel- ital kínálat egyaránt várja a vendégeket. 

Íme a részletes program:

2013. május 18. szombat

Kardvívó Torna - Vízikapu
09.00 Megnyitó, a botkői-csata ismertetése
09.30 Közös felvonulás és tisztítás
10.00 Selejtezők, közben:
- Fegyvermustra
- Fegyvertechnikai bemutatók
14.00 Középdöntők, döntők
- Fegyvertechnikai bemutatók
16.30 Eredményhirdetés, díjátadás

2013. május 19. pünkösdvasárnap
Szent Erzsébet utca
10.00 Vásári kapunyitás
10.30 Vásári komédiák – Langaléta Garabonciások • színpad
11.30 Szomorú királykisasszony – Bábakalács Bábszínház • színpad
12.30 Kalenda Maya - Fabula együttes • Szent Erzsébet Ház udvara
13.30 Szent Erzsébet asszony életéről – Tabulatúra Régizene Együttes • Bazilika
15.00 Szent Erzsébet korát idéző zenés, kosztümös történelmi menet jelenetekkel
15.00 Középkori ének - Gaudium Musici – Női Kamarakórus • Bazilika
15.30 In taberna - Fabula együttes • színpad
16.30 A menet érkezése, közben a színpadon - PAVANE Zászlóforgató Csoport, Tabulatúra Régizene Együttes, Középkori táncok – PAVANE, Vitézi mókák – Langaléta Garabonciások
17.00 Laudate Énekegyüttes • Várkápolna
18.00 Jambóza Bábcirkusz – Bábakalács Bábszínház • Szent Erzsébet Ház udvara
18.00 Szentmise a Vörös-torony kápolnájában
A vásár területén egész nap az érdeklődők rendelkezésére álló látnivalók, programok:
- Tintaló Církusz előadásai
- Szabolcs vezér vitézei
Kézműves udvar:
Szövés, nemezelés, ékszer-, fejdísz- és zászlókészítés, pajzs- és címerfestés, asztali- és szabadtéri játékok.
A Bodrog Táncműhely udvarában az egész nap folyamán táncbemutatók, gyermekjátékok (sárkányetetés, ügyességi játékok, stb.) bábelőadások, valamint az Ördögmotolla szórakoztatják az érdeklődőket.
ART ÉRT Műhely – pajzs és kard festés, gyöngyös párta készítés.
A Szabolcsvári Szent László Hagyományőrség egész napos díszőrsége a Szent Erzsébet Háznál.
 
2013. május 20. pünkösdhétfő
10.30 Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának 778. évfordulóján a sárospataki bazilikában, ünnepi szentmisét celebrál: Palánki Ferenc püspök
KÖRMENET Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével
A körmenet végén gyalogos zarándoklat indul a Szent Erzsébet Úton Kassára.
14.00 XXI. Pünkösdi Gyermektánc Találkozó a Vízikapunál Környékbeli és határon túli magyar gyermekcsoportokkal.

Legyünk minél többen!

Kvízkérdés

Vajon hány ember felelne helyesen arra a kérdésre, hogy melyik vár látható az 500 Ft-os pénzérmén?

(már látom, ahogy mindenki veszi elő a pénztárcáját, vagy gépeli a google-ba a kérdést...:)

De még talán az is kifogna sokakon, hogy a Sárospataki Vár melyik papírpénzünkön látható?

Vagy csavarjuk meg úgy a kérdést, hogy ki látható azon papírpénzen, melynek hátoldalán a Sárospataki Várat látjuk?

Merthogy a Rákóczi illetve a hozzá kötődő tematika már régóta jelen van a pénzgyártásunkban. Már 1920-ban, az 50 koronáson is II. Rákóczi Ferenc portréja látható.

Ezt követte az 50 pengős pénz, ahol szintén Rákóczi van az egyik oldalon, de itt még Lotz Károly: Ménes a zivatarban című festménye szerepelt a hátoldalon.

 

A forint kibocsátásakor is az 50 Ft-oson jelent meg II. Rákóczi Ferenc arcképe. Ez is már a Mányoki Ádám 1712-ben festett portréja alapján készült, mint az összes korábbi és későbbi verzió. Ennek azonban a hátoldalára egy ismeretlen festő Kuruc-labanc viadal című festménye került. Ez a verzió is alakult az évek alatt. Főleg ami a címert illeti - volt itt minden - sarló, kalapács, vörös csillag.  

1998-ban jött a gyökeres változás, amikor Rákóczi átkerült az 500 forintosra, a lila Ady Endre helyére, ha még emlékszünk. Az új ötszázas (amit azóta is használunk) hátoldalán pedig a fő motívum a sárospataki várat ábrázoló múlt századi rézkarc alapján készült metszet. Talán ez lehetett az eredeti:

Ezután már csak az 1956 ötvenedik évfordulójának tiszteletére nyomtatott ötszáz forintos bankjegyekről érdemes megemlékezni, melyen az Országház épületének a Duna felőli ábrázolása látható, az előtérben lyukas nemzeti színű zászlóval.