Attrakció, szenzáció

A turizmus sajnos a vesszőparipám. Szakbarbarizmus, elfogultság, elköteleződés. Ez van.

Így megint azon a témán lovagolnék, hogy hogyan is lehetne Sárospatak turizmusát fellendíteni.

Kezdjük egy kis szakmázással. Az úgynevezett attrakciómenedzsment leegyszerűsítve azzal a témával foglalkozik, hogy az egyes területeken található látványosságok, érdekességek, látnivalók vonzereje hogyan adódik össze, és ezáltal hogyan válik egy falu vagy város egy sima településből attrakcióvá. Sőt ezt továbbfejlesztve még desztinációra is kiterjeszthetjük mindezt, ahol közeli helyek fognak össze, és a környék vonzerői együtt válnak hívogatóvá a látogatók számára.

Ezzel a témával érdemes és kell is foglalkozni. Egy olyan történelmi városnak mint Sárospatak, komoly lehetőségei vannak (még kiaknázatlanul) ezen a téren. Nem hagyhatom ki a lassan elcsépeltnek tűnő előnyöket a közvetlen és közvetett munkahely teremtés, a lakók számára is élvezhetőbb, élhetőbb környezet, a városhoz befutó plusz bevételek tekintetében. Az egyik legfontosabb azonban a turizmus fejlődést generáló hatása. Egy egyszerű, talán kicsit profán példával szemléltetném a kérdést. Egy kis faluban nincs étterem, max egy kocsma. Ha ennél kicsit nagyobb a település, akkor kinyit a helyi vendéglő, ahova egyszer-egyszer betér egy vendég - mirelitből kisütött sajtot, sonkával töltött pulykamellet és sült krumplit kap, mert nincs akkora kereslet, hogy megérje mást kínálni (nincs fizetőképes kereslet). A még nagyobb településen a kis vendéglő mellet kinyit egy étterem, ami helyi viszonyok között "elegánsnak" számít, az emberek ott tartják az esküvőjüket, de az étel és italkínálat, még itt is inkább hagyományosnak tekinthető. A következő szinten már esetleg a sztenderden kívül megjelenik valamilyen hely, aminek már arculata is van (kávézó, teaház, bisztró), és így tovább. Remélem jól látszik a fenti példából, hogy mindezt a kereslet irányítja. És akkor itt lép be a képbe a turizmus, ami a helyi keresletet megsokszorozhatja, kiegészíti, és ezzel generál fejlődést, bővülő kínálatot. Pont. Szakmázásnak vége.

Nem tudom készült-e valaha attrakcióleltár Sárospatakra. Ha nem, akkor rendkívül fontos lenne. Számba venni, hogy milyen vonzerőkkel bír a város, és azoknak milyen a hatásköre. Mert a hatáskör lehet helyi, regionális, országos. Minél több a nagy hatáskörű vonzerőnk, értelemszerűen annál több turistát vonzunk, és ami még talán ennél is fontosabb, hogy hosszabb időre. Mert ez is számít. Itt tudjuk-e tartani aki idejött, vagy csak beszalad, megnézi a Várat, és megy tovább. 

Lássuk miből élünk... Vár. Könyvtár. Belvárosi séta. Még valami? Tényleg csak ennyi? Persze a Sárospatakért elkötelezett itt felháborodik, és sorolni kezdi a kisebb múzeumokat, talán a látogatható Kerámia Manufaktúrát, az évek óta zárva tartó Rákóczi Pincét, a Tengerszemet, a Fürdőt. De lássuk be, hogy ez vajmi kevés. A Manufaktúra érdekes lehetne, de sajnos a patakiakon kívül szinte senki nem tudja, hogy erre büszke a város - nem sikerült brandet építeni belőle. Hiába vagyunk Hegyalja közepén, semmilyen borra/szőlészetre utaló jel nincs Patakon, ahogy arról már korábban is dohogtam. A Tengerszem gyönyörű, ide talán még ki is mennek páran tavasztól őszig, de infrastruktúra, parkoló, normális kitáblázottság stb. nélkül ez sem válik igazi attrakcióvá. A Végardó pedig szép és szeretjük, de valljuk be, hogy az utóbbi tíz évben országszerte gombamód szaporodtak az olyan fürdőcsodák, amikkel nem vehetjük fel a versenyt. Úgyhogy jelenleg nem túl rózsás a helyzet. Még a Sárospatak honlapon is, a Látnivalók menüpontban mindössze a Vár és a Könyvtár van fenn (a Fürdő és a Tengerszem máshol azért szerepel). Ez marketing hiba is, de jól tükrözi a helyzetet.

Adja magát a kérdés, hogy akkor merre vezet az út, főleg bőséges anyagi források híján.Több út is rendelkezésre áll. Egyrészt a meglévő értékeinkre épülve minél több, minél szélesebb hatókörű attrakciót fejleszteni, melyeknek aztán összeadódik a vonzereje. Másrészt olyan attrakciót fejleszteni, ami valamiben egyedülálló, ami máshol nincs, ami miatt pont ide jönnek a látogatók.Ha az első megoldást nézzük, akkor a korábban már fölvetett témákat vegyük elő.

A bor manapság nagy divat, Tokaj-Hegyalja pedig kiemelt régió, itt a lehetőség, hogy gondolkozzunk a témában. Még az is lehet, hogy nem nőné ki magát országos attrakcióvá (ahhoz komoly összefogásra és erős marketingre lenne szükség), de kiegészítésnek, a látogatók marasztalására kitűnő megoldás. Bormúzeum, boros tematikájú játszóház felnőtteknek, borkút a Főtérre stb. Itt csak a fantázia és a kreativitás szab határt. (A képen a Budafoki Borváros.)

A Tengerszem szintén komoly lehetőség. A pár évvel korábbi internetes szavazás jól mutatta, hogy ez jó irányvonal lehet, akár országos attrakcióvá is válhat. Kevés Magyarországon az ilyen különleges természeti látványosság, így erre van hazai kereslet. 

 A fürdőfejlesztés véleményem szerint viszont nem jó irány. Fürdő manapság már mindenhol van, jobbak, szebbek, nagyobbak, különlegesebbek mint az ardói. Ezen felül folyamatosan jelennek meg cikkek, hogy hogyan dőlnek be ezek a beruházások, mert a magas fenntartási költségeket a helyi kereslet nem fedezi, és a kínálat ilyen szintű bővülése miatt a fürdők önmagukban már nem támasztanak akkora látogatószám bővülést. Inkább amolyan alapelvárássá válik, hogy legyen a környélen fürdő. Itt van fürdő, azaz ennek megfeleltünk. Majd ha lesznek felesleges források, akkor persze lehet még dolgozni rajta.

Kerámia Manufaktúra. Ez már kicsit más téma, hisz itt egy ipari vállalkozás kiegészítő tevékenységéről beszélünk. Azaz az önkormányzat max támogatni, ösztönözni tudja mindezt. Ugyanakkor az iparművészet olyan téma, ami sokakat vonz. Jó példa erre Herend vagy éppen Pécsett a Zsolnay. A pataki kerámiák szépek, komoly történelmük van, csak jól kéne tudni tálalni. Nem lenne baj ha az önkormányzat felkarolná ezt a témát, és együttműködne a Manufaktúrával.

Ez csak a felszín! Egy széleskörű attrakcióleltár és némi ötletelés után meggyőződésem, hogy máris olyan irányvonalak rajzolódnának ki, amelyeket ha apránként megvalósítunk, akkor beindulhatnak a fenti kedvező folyamatok.

Bár kezd nagyon hosszúra nyúlni a bejegyzés, és az olvasással idáig eljutóknak valami díjat leszek kénytelen felajánlani, de szóljunk pár szót olyan attrakciókról amelyek esetleg nem kapcsolódnak (még) a városhoz, de kialakításukkal olyan vonzerő jön létre, ami egyedi, nagy hatókörű, sok embert vonz. Itt az anyagi tényezőknek talán még nagyobb a szerepe, de elképzelhető, hogy kreativitással vagy együttműködéssel itt is pótolható a források hiánya. Szokás szerint nézzünk pár jó példát.

Nem kell messzire menni. A Zemplén Kalandpark, nyitásakor ha nem is egyedülálló volt az országban, de az első kalandparkok között nyitott ki, ráadásul magas színvonalon. Gyönyörű panoráma, széles lehetőségek, téli és nyári kínálattal. 

Mini Magyarország, Szarvas. Ha úgy vesszük minden ország kínálatában megjelenik ez a fajta attrakció, pár éve még nem volt Magyarországon. Ha nem is országos hatókörű, de jelentősen megnöveli a régió vonzerejét a családos látogatók számára.

Bikal Reneszánsz Élménybirtok. A koncepció Magyarországon egyedinek számított a létrehozásakor. Széles rétegeket megérint, és aki odamegy, szinte biztos nem egy napra látogat, hisz a birtok önmagában is egy napos program. 

Bakonybélen nyílt pár éve a Pannon Csillagda. A kis bakonyi falu turizmusát jelentősen fellendítette. Minden generációnak kínál érdekességeket. Éjszakai és nappali programok. Egyedileg vagy akár csoportosan.  

Úgyhogy a lehetőségek tárháza széles. Remélem írásom nem csak pusztába kiáltott szó, hanem elindít egy együtt gondolkodást.