Balassi elfogalalja a Bodrog-parti Athént

Mindenkinek, aki érdeklődik Sárospatak történelme iránt, ajánlom a következő blogot:

Martinákné Kiskönyvtára

A blog maga, formáját tekintve nem hagyományos blog, de mégis sok olyan tulajdonságot ötvöz, amitől blognak nevezhetjük. Sugárzik belőle a nyugdíjas tanárnő irodalomszeretete, műveltsége. Ugyanakkor személyes, emberi. A fenti link nem a blog főoldalára visz, hanem közvetlenül a  Sárospatakról szóló szösszenethez. A leírás egyébként nem csak Sárospatak történelméről szól, hanem összegyűjti, hogy milyen irodalmi művekben találkozhatunk Sárospatak nevével.

A sok érdekesség között már most találtam két olyan dolgot ami kapcsolódik korábbi bejegyzésekhez:

Az egyik, hogy 2008-ban, a reneszánsz évében különleges programsorozatot tartottak Patakon, melynek során, többek között azt is eljátszották, amikor Balassi házasságkötésén keresztül próbálta elfoglalni a pataki várat.

A másik pedig, hogy fény derült honnan származik a Bodrog-parti Athén elnevezés. Kazinczy, aki maga is pataki diák volt, nevezte el így Sárospatakot.

Ismét tanultunk valamit!!!

Bodrog-parti Athén

Sárospatakot szokták ezen a nemes néven nevezni. Mivel kellően hangzatos, ezért úton útfélen puffogtatják ezt az elnevezést, de próbáltam rájönni, hogy miért is kaphatta ezt a nevet. És bevallom töredelmesen nem sokat találtam. Megmagyarázni nem nehéz - hisz a város gyönyörű, és történelme alapján jogosan nevezhetjük az oktatás és tudomány egyik magyarországi fellegvárának (ezért hasonlíthatták Athénhoz). 

Ha valaki tudja ennek a jelzőnek a pontos eredetét, akkor kérném, hogy ossza meg velünk!!!

Azért említenék pár utalást amit itt-ott találtam:

A magyar kultúrában, nevelésben és történelemben betöltött szerepének fényében, múltja és hagyományokra épülő jelene alapján az iskolaváros rászolgált erre a nevére.(www.utikonyv.hu)

A helyi református kollégium 1531-es alapítástól kezdve a magyar oktatás egyik fellegvára volt, s így talán érthető, miért nevezték a várost Bodrog-parti Athénnek. (www.tudtad.com)

Ahogy sokan tartják, a Bodrog-parti Athénba érkezik, aki Sárospatakot választja úti céljának. E kis túlzást némiképp jogossá teszi a Bodrogköz és a Hegyalja övezte festői vidék, különösen pedig a város történelmi és művelődéstörténeti kincsestára. (http://kulcsmagazin.hu/cikk.php?id=327)

Sárospatak a Zemplén hegység lábánál fekszik a Bodrog folyó partján. Úgy is nevezik, hogy a "Bodrog-parti Athén". Ez a jelző talán a festői környezetén túl az iskolaváros hangulatára és a haladó magyar nemesség szellemiségére utal.(http://www.bodrogparti-panzio.hu/panzio.htm)

Kerámia

Amiről mindenképp már az elején szót kell ejteni, az a sárospataki kerámia. Vagy írhatnám így Sárospataki Kerámia. Két okból írnék róla már így az elején. Egyrészt, mert a szekrényünk tele van pataki bögrékkel, tálakkal, és a családi ünnepi alkalmakkor is a pataki készlet kerül elő, másrészt mert a kerámia gyártásnak Patakon több száz éves hagyományai vannak. S bár Hollóházáról vagy Herendről mindenkinek eszébe jut a porcelán, Patakról valahogy mégsem hiszem hogy sokaknak  jutna eszébe a kerámia. (Sajnos!) Talán esetleg a Pataki tál, de még azt is sokan Római tálnak hívják.

Visszatérve a pataki hagyományokra, már az 1500-as években fazekas céhek működtek a városban. A gyártás technológiája sokat változott az évszázadok során, odatelepült népcsoportok (pl. habánok) tapasztalatait is magukévá tették a pataki fazekasok/keramikusok. Végül 1926-ban megalakult a gyár - Ullrich Károly és Társai Kerámia Különlegességek Gyára. A név beszédes - egyrészt a pataki kerámiák nagyon különleges, jellegzetes szín és formavilágúak, másrészt  a "Társai" arra utal, hogy értelmiségiek egy csoportja alapította a gyárat részvénytársaság formájában.

Kezdettől fogva jó hírnévre tett szert a pataki kerámia, és ezt a minőséget a mai napig megőrizte.

Egy korabeli pozitív kritika : „általános feltűnést keltenek úgy ízléses kiállításuk, jó minőségük, mint áraik olcsóságánál fogva.”

Aki manapság szeretne pataki edényekre szert tenni, az Sárospatakon, Budapesten és most már Békéscsabán is megteheti, sőt webáruház is működik a honlapon! 
www.patakikeramia.hu 

Várfoglalás

Kezdjük egy kis múltidézéssel...

A pataki Várat az 1500-as években építették, és ha homályos történelmi ismereteink mélyére túrunk, akkor különböző családnevek derengenek fel - Perényi, Lorántffy, Rákóczi. De kinek jutna eszébe Balassi Bálint, mint pataki várúr? Pedig kalandos életének egyik legsúlyosabb kalandjába itt bonyolódott. 1584 karácsonyán, anyagi problémáktól vezérelve, a vártemplomban titokban kötött házasságot unokahúgával, Dobó Krisztinával. Ezután fegyveres erővel meglepetésszerűen birtokába vette Krisztina hozományát, a pataki várat. A regényesen induló házasság balul ütött ki, mert Dobó emberei visszafoglalták a várat, s a család vérfertőzési pert indított, s így a házassága is felbomlással végződött. 

A kép, a Sárospataki Nagykönyvtár Oroszországból visszaszolgáltatott könyveinek egyike. 

Balassi Bálint: Beteg lelkeknek való füves kertecske