2013. február 28., csütörtök

Szemünk fénye - Tengerszem



Aki nem ismerős Sárospatak környékén, annak talán újdonságszámba megy, hogy Sárospatak környékén egy ilyen csodálatos kirándulóhely található. A szilvásváradi Szalajka-völgy vízesései vagy a Rám-szakadék sokak számára kedvelt úti cél, a Megyer-hegyi Tengerszemet még ma is sokan nem ismerik.




Ezen a helyzeten egyébként valamelyest javított az a 2011-es internetes szavazás, ahol a Tengerszem elnyerte az ország legszebb természeti csodájának járó címet. Azóta érezhetően megnőtt a forgalom egyébként a környéken. Főleg hétvégéken és ünnepek idején, kis túlzással még a szőlőtőkék közt is kocsik állnak. A dolog pikantériája egyébként, hogy a Tengerszem nem természeti csoda, hanem ember alkotta látványosság. Igaz mára a természet és az egykori bánya harmonikus egységet alkot.


A bányászat a XV-ik században indult, itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit. Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel, így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak, ezek közül a fülkék közül is megmaradt egynéhány. Az ott csatangoló környékbeli gyerekek persze neveket találnak ki a kis járatoknak, barlangoknak (Bóbita, Denevér). Még mesék, legendák is kapcsolódnak hozzájuk.  


A bánya 1907-es bezárása óta vette át a természet az irányítást, és most élvezhetjük ennek eredményét. A hasadékok, szurdok tetejéről gyönyörű a kilátás. Egy helyen pedig oda is lehet menni a vízhez, és alulról rácsodálkozni a fölénk tornyosuló sziklákra. A kirándulóhely elődeinknek is nagy kedvence volt, sok pataki diák megemlékezik róla verseiben, leírásiban. Most nézzünk csak egyet, amit Fekete Gyula, egykori pataki diák írt, és jól összefoglalja, miért annyira szép ez a környék.


Kevés olyan diák cseperedett fel Patakon, aki ebbe a Tengerszembe nem dobott követ. Ez a környék legcsodálatosabb helye. Szerény kis hegecske a Megyer, messziről semmi különös. De a kanyargós hegyi ösvényeken, a kőbe vájt horhosokon aki felkapaszkodik a tetejére, az elámul. Hatalmas, függőleges sziklafalak zöld tükrű tavacskát fognak körül. A rozsdabarna meredek sziklafal, mintha ékkel repesztették volna ketté, szétnyílik egy helyen a tavacska szintjéig, sötét szakadék vezet a környező erdőbe a napfényes katlanból. Itt – ott a sziklafalban kivájt barlangszerű mélyedés. Keskeny párkányon nehezen megközelíthetők – vajon az ősember menedéke volt?

Bodrog – parti szerelmeink (Móra Kiadó, 1981.)  


Végül, hogy itt is a jövő felé is tekintsünk, lenne itt is mit csinálni. A végigkanyargó korlátokra nagy szükség van, mert sokszor gyerekekkel is jönnek kirándulni, és igen veszélyes lenne anélkül, de ha egyszer ki lehetne cserélni a fém korlátokat valami olyasmire, ami illeszkedik a környezetbe, az még rengeteget javítana a látványon. Másrészről ahogy nő a Tengerszem népszerűsége, úgy jönnek egyre többen, és sajnos autóval. És sajnos addig jönnek kocsival, ameddig csak tudnak, fel egészen a Megyer-hegyi tanyákig, ösvényekig, szőlőkig. Kirándulni sokak számára ma annyi, hogy elmegy a látványosságig kocsival, megnézi, csak épp gyalogolni ne kelljen. Viszont ha már ez a tendencia, akkor jó lenne ehhez alkalmazkodni. Mondjuk egy parkoló egy alkalmas helyen, ahonnan nem lehet továbbmenni kocsival. A parkolónál pedig szemetes, ne adj Isten WC. Az erdő és értékeink védelmében.

2013. február 26., kedd

Bodrog Party


Mióta Sárospatak bekerült az életembe, azóta nem értem, hogy egy olyan város, amelyiknek ennyire gyönyörű a fekvése, hogy lehet hogy nem él az egyik legnagyobb értékével. Szüleink még arról meséltek, hogy mekkora élet volt akkoriban a Bodrogon - csónakházak, strand stb. Erről tanúskodnak a képek is. Ha jól látom még vízilabda kapu is van:) Ehelyett most egy fürdeni tilos tábla van kirakva évek óta.



Azok a városok, amelyeket egy folyó szel ketté feladatot is kapnak, de lehetőséget is. Sok pozitív példát hozhatunk akár külföldről, akár belföldről, hogy hogyan lehet úgy használni a vizet, hogy kulturált, élhető teret hozunk létre úgy, hogy közben nem tesszük tönkre a környezetet. Ha idejön egy turista, mindenkinek érdeke, hogy ne csak a Várba esetleg a Könyvtárba látogasson el, hanem érezze úgy, hogy ebben a városban érdemes eltölteni akár több időt is. A part hasznosítására pedig rengeteg opció van. A teljesség igénye nélkül nézzünk pár példát:

1. Csehország - Cesky Krumlov
A Moldvának ezt a szakaszát nem véletlenül nevezik a cseh Loire-nak. Váracskák, kastélyok a víz mellett. Akár Patak is lehetne... Egyik falu szebb mint a másik, talán a legszebb Cesky Krumlov. Olyan mennyiségű vízi turista (raft, kenu stb.), hogy még a rengeteg kialakított kemping és egyéb szálláshely ellenére is verseny folyik a helyekért. Kempingek, büfék, csónakházak, bungalók a város szélén. Éttermek, padok, sétányok a városban.
2. Győr - Aranypart
Itt a sport és a strand kapta a főszerepet. A környéken csónakházak. Nincs olyan pillanat, amikor ne lenne tele a víz kajakosokkal, kenusokkal, kiel-boatosokkal. A hosszú partszakasz félreeső részében a kempingezni vágyók lehetőséget kapnak, hogy leverjék a sátrat. Természetesen ezen a részen szemetesek vannak kitéve, és szalonnasütő helyek kialakítva padokkal. A modern, trendy bárral, étteremmel felszerelt központi épület aljában mosdók, zuhanyzók, melyet bárki igénybe vehet. A strandon sportpályák (foci, tengó, strandröplabda), csocsóasztal, napozóágyak. Kivetítő, amin hol zene megy, hol sporteseményeket közvetítenek. A vízben természetesen bóják jelzik, hogy meddig lehet bemenni, és úszómester vigyázza a biztonságot. Persze ahhoz, hogy a dolog működjön, napjában többször takarítanak, és már hajnalban mennek végig a homokosra kialakított részen elgereblyézni a homokot, és cserélni a szemeteszsákokat. Ennyi kell a sikerhez. Nem is hangzik bonyolultnak...

3. Budapest - Kopaszi gát
Egy újabb példa. Sétányok a gát mentén. Éttermek, kávézók, bárok, teraszok. Az épületek hasonló külső kialakítással, mely illeszkedik a környezetbe. Az egész egységes, rendezett, folyamatosan nyírják a füvet, tiszta. Játszóterek. A vendéglátóhelyek persze nagyrészt bezárnak télen, de még ilyenkor is sokan sétálnak erre. (Egy jó forralt bor, míg a gyerkőc kismocival vagy rollerrel dönget a sétányon.) A gát végén fövenyes rész van kialakítva, ahova le lehet akár heveredni, míg a kölykök ágacskákkal piszkálják a vizet vagy kavicsot dobálnak. Ez sem hangzik túl bonyolultnak.


Ezek csak apró példák, hogy hogyan és mire lehet használni a folyót. A vízi színpadokról, bulihajókról, gyalogos hidakról, sétahajókázásról nem is beszélve - mondjuk egy nyáresti vacsora a Bodrogon, miközben a kivilágított Vár előtt haladunk el... Nem lenne rossz:)
Rengeteg megoldás létezik, több koncepciót is meg lehetne valósítani Patakon. Már az is előrelépés lenne, ha egy kisebb körzet, városnegyed lenne, ahol használni lehetne a folyót, és széthúzni a turisztikai kínálatot a városon belül. Talán egyszer...

 

Rózsák Városa

A Sub Rosa után nézzünk egy másik rózsát, mely kötődik Patakhoz, vagy legalábbis Szent Erzsébethez. Mint ahogy a Lovas Szobor című bejegyzésben arról szó volt, Erzsébetnek komoly kultusza van Sárospatakon. Hozzá kapcsolódik a következő rózsás történet. 
Erzsébet egész életét mások szolgálatának szentelte. Gyapjút font, hogy szövetet készítsen a ferences rendi testvérek és a szegények számára ruhaanyagul, sokszor saját kezével varrt ruhát szegényeknek, legyen az keresztelő-, vagy temetési ruha. Sok mindent megvont magától azért, hogy a szegényeknek kioszthassa. 
Férje halála után élete megváltozott, mivel férje családja meglehetően zordul bánt vele. A 20 éves özvegyet megfosztották vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Ehhez az időszakhoz köthető az egyik leghíresebb legenda Erzsébet életéből.  
Erzsébet, férje halála után is igyekezett gondoskodni a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Ezért van, hogy többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják. 
És nem véletlen, hogy Budapesten a Rózsák terén áll a Szent Erzsébet templom.
 

2013. február 21., csütörtök

Balassi elfogalalja a Bodrog-parti Athént

Mindenkinek, aki érdeklődik Sárospatak történelme iránt, ajánlom a következő blogot:
A blog maga, formáját tekintve nem hagyományos blog, de mégis sok olyan tulajdonságot ötvöz, amitől blognak nevezhetjük. Sugárzik belőle a nyugdíjas tanárnő irodalomszeretete, műveltsége. Ugyanakkor személyes, emberi. A fenti link nem a blog főoldalára visz, hanem közvetlenül a  Sárospatakról szóló szösszenethez. A leírás egyébként nem csak Sárospatak történelméről szól, hanem összegyűjti, hogy milyen irodalmi művekben találkozhatunk Sárospatak nevével.

A sok érdekesség között már most találtam két olyan dolgot ami kapcsolódik korábbi bejegyzésekhez:
Az egyik, hogy 2008-ban, a reneszánsz évében különleges programsorozatot tartottak Patakon, melynek során, többek között azt is eljátszották, amikor Balassi házasságkötésén keresztül próbálta elfoglalni a pataki várat.
A másik pedig, hogy fény derült honnan származik a Bodrog-parti Athén elnevezés. Kazinczy, aki maga is pataki diák volt, nevezte el így Sárospatakot.

Ismét tanultunk valamit!!!

2013. február 15., péntek

Sub Rosa

Sub Rosa, azaz A rózsa alatt

Fájl:Wesselenyi conspir.jpgMégis hogy kapcsolódott össze ez a kifejezés Sárospatak nevével annyira, hogy még egy apartmanházat is elneveztek róla?

A Sub Rosa terem, a Várban egy kerek erkélyszoba, melynek boltozatát festett rózsa díszíti. A hagyomány szerint ebben a szobácskában találkoztak a Wesselényi-féle főúri összeesküvés vezetői 1669-ben. Innen ered a név: A rózsa alatt. A kifejezés sokáig a titkosság szinonimája volt. Az összeesküvők között ott volt I. Rákóczi Ferenc, Nádasdy Ferenc, Zrínyi Péter, Frangepán Ferenc. Megtorlásul Patakot császári katonaság szállta meg.
A jobboldali kép Wesselényi Ferenc és Zrínyi Péter Szövetséglevele 1664-ből.

2013. február 13., szerda

Anekdota

A diákság körében mindenhol elterjednek időnként sztorik, történetek, amik aztán önálló életet élnek. Sárospatakon ahol a diákéletnek nagy hagyományai vannak, ott egész komoly gyűjtemény állt össze ilyen anekdotákból. Ez annak is köszönhető, hogy Sárospatakon korábban rengetegen megfordultak a magyar közéletet vagy irodalmi életet befolyásoló emberek közül. 
A pataki diákságot összefogó szervezet és a Református Kollégium Alapítványa szerencsére gondot fordított arra, hogy ezek a humoros kis írások másokhoz is eljussanak, így az évek során összesen öt kötet jelent meg. Az első 1927-ben, az ötödik tavaly. Sajnos amennyire látom, az újonnan megjelenő kötet már megmaradt kicsit belső használatra, mert kereskedelmi forgalomban nem találtam (legalábbis interneten nem), és mindössze a pataki diákok honlapján és a Zempléni Múzsa című újságban találtam róla információt. Itt kicsit visszautalnék arra a bejegyzésemre, hogy a jövőbe csak akkor vihetőek át a múlt értékei, ha az nem csak emlékezés, magunkba fordulás. A régi pataki szellem ("Genius loci") üzenetét át kell tudni adni a jövő generációnak is.

És akkor álljon itt egy rövid anekdota, melynek egyik szereplője maga Kossuth Lajos, a másik pedig az a Kövy Sándor, aki a sárospataki református jogakadémián a magyar jog első professzoraként többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan tanára volt. A legendás hírű tanár, nevelte a nemzeti megújulás korának fiatal jogásznemzedékét, akik közül többen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarországának államigazgatási vezetői lettek. Kövy egyébként abban a Kossuth utca 25-ben lakott, mely sokáig a kollégium nyomdájaként működött, és ahol télen rendezvényház nyílik Patakon. 

Az itt közölt történet, egyébként Tóth Béla: A magyar anekdotakincs című, 1898-1903 között megjelent hatalmas gyűjteményében olvasható:

"A sárospataki kollégium egyik nagyhírű professzora, Kövy Sándor egy ízben valami pajkoskodás miatt érzékenyen megsértette hallgatóit, kik közé Kossuth is tartozott. A megsértett ifjúság nyomban értekezletet tartott, és Kossuth indítványára elhatározták, hogy addig nem mennek Kövy professzor előadásaira, míg kellő elégtételt nem nyernek. Sok hercehurca után az igazgató a dolgot békés úton elintézte valahogy, s midőn a diákság ismét megjelent Kövy előadásán, az öreg professzor fölhívta Kossuthot, és e szavakat intézte feddésképp hozzá: A dominus Kossuthból, ha meg nem javul, még nagy országháborító lesz!"