Anekdota

A diákság körében mindenhol elterjednek időnként sztorik, történetek, amik aztán önálló életet élnek. Sárospatakon ahol a diákéletnek nagy hagyományai vannak, ott egész komoly gyűjtemény állt össze ilyen anekdotákból. Ez annak is köszönhető, hogy Sárospatakon korábban rengetegen megfordultak a magyar közéletet vagy irodalmi életet befolyásoló emberek közül. 

A pataki diákságot összefogó szervezet és a Református Kollégium Alapítványa szerencsére gondot fordított arra, hogy ezek a humoros kis írások másokhoz is eljussanak, így az évek során összesen öt kötet jelent meg. Az első 1927-ben, az ötödik tavaly. Sajnos amennyire látom, az újonnan megjelenő kötet már megmaradt kicsit belső használatra, mert kereskedelmi forgalomban nem találtam (legalábbis interneten nem), és mindössze a pataki diákok honlapján és a Zempléni Múzsa című újságban találtam róla információt. Itt kicsit visszautalnék arra a bejegyzésemre, hogy a jövőbe csak akkor vihetőek át a múlt értékei, ha az nem csak emlékezés, magunkba fordulás. A régi pataki szellem ("Genius loci") üzenetét át kell tudni adni a jövő generációnak is.

És akkor álljon itt egy rövid anekdota, melynek egyik szereplője maga Kossuth Lajos, a másik pedig az a Kövy Sándor, aki a sárospataki református jogakadémián a magyar jog első professzoraként többek között Csokonai Vitéz Mihály, Kossuth Lajos és Szemere Bertalan tanára volt. A legendás hírű tanár, nevelte a nemzeti megújulás korának fiatal jogásznemzedékét, akik közül többen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Magyarországának államigazgatási vezetői lettek. Kövy egyébként abban a Kossuth utca 25-ben lakott, mely sokáig a kollégium nyomdájaként működött, és ahol télen rendezvényház nyílik Patakon. 

Az itt közölt történet, egyébként Tóth Béla: A magyar anekdotakincs című, 1898-1903 között megjelent hatalmas gyűjteményében olvasható:

"A sárospataki kollégium egyik nagyhírű professzora, Kövy Sándor egy ízben valami pajkoskodás miatt érzékenyen megsértette hallgatóit, kik közé Kossuth is tartozott. A megsértett ifjúság nyomban értekezletet tartott, és Kossuth indítványára elhatározták, hogy addig nem mennek Kövy professzor előadásaira, míg kellő elégtételt nem nyernek. Sok hercehurca után az igazgató a dolgot békés úton elintézte valahogy, s midőn a diákság ismét megjelent Kövy előadásán, az öreg professzor fölhívta Kossuthot, és e szavakat intézte feddésképp hozzá: A dominus Kossuthból, ha meg nem javul, még nagy országháborító lesz!"