A Sub Rosa után nézzünk egy másik rózsát, mely kötődik Patakhoz, vagy legalábbis Szent Erzsébethez. Mint ahogy a Lovas Szobor című bejegyzésben arról szó volt, Erzsébetnek komoly kultusza van Sárospatakon. Hozzá kapcsolódik a következő rózsás történet.
Erzsébet egész életét mások szolgálatának szentelte. Gyapjút font, hogy szövetet
készítsen a ferences rendi testvérek és a szegények számára ruhaanyagul, sokszor saját kezével varrt ruhát szegényeknek, legyen az keresztelő-, vagy temetési ruha. Sok mindent megvont magától azért,
hogy a szegényeknek kioszthassa.
Férje halála után élete megváltozott, mivel férje családja meglehetően zordul bánt vele. A 20 éves özvegyet megfosztották vagyona kezelésének jogától és férje birtokainak jövedelmétől. Ehhez az időszakhoz köthető az egyik leghíresebb legenda Erzsébet életéből.
Erzsébet, férje halála után is igyekezett gondoskodni a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt
gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel
találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz kosarában, Erzsébet tartva
attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt:
rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak
kosarában - eszerint Isten nem akarta, hogy a szent asszony hazudjon. Ezért van, hogy többnyire rózsákkal a kötényében, kosarában ábrázolják.
És nem véletlen, hogy Budapesten a Rózsák terén áll a Szent Erzsébet templom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése