Mobil Sárospatak

A mai bejegyzést egy újságcikk inspirálta, amelyből megtudhattuk, hogy Pécs mobil alkalmazást fejlesztett az odalátogató turisták számára. Az alkalmazás iOS-en és androidon is fut, és elérhető angol és német nyelven is (természetesen a magyar mellett). Az e-útikönyv funkción kívül hanganyagokat is meg lehet hallgatni, és térképként is működik, azaz megmutatja miként lehet eljutni egy adott nevezetességhez. Ami még izgalmas benne az étterem, szállás és aktuális programajánlón kívül, az a kiterjesztett valóság technológia, azaz a városban lézengőnek megmutatja, hogy az adott környéken épp milyen látnivalókat tud megnézni. Természetesen hozzákapcsolva a Pécs Kártyát, azaz mutatja, hogy a kártyával hol és milyen mértékű kedvezményeket lehet kapni. Ezen kívül további fejlesztéseket terveznek - pl. lenne egy virtuális kalandjáték különböző állomásokkal.

Na, innentől egyértelmű volt a következő lépés. Nosza nézzük meg mi a helyzet Sárospatakkal. 

Honlap összehasonlítás, honlap a telefonon, facebook, applikációk stb.

A helyzet nem túl rózsás, de nem is elkeserítő.

A honlapot magát már figyelem egy ideje, és sajnos az már pár éve is elég feledhető volt. Azóta a helyzet nem változott, csak a világ ment előre. Áttekinthetetlen, túlzsúfolt, vizualitásában elavult, az aloldalak designban különbözőek, a felépítése sem az igazi. Tény, hogy egy önkormányzati honlapot összehozni nem egyszerű feladat, mert nagyon sok információt tartalmaz, és nagyon sok igénynek és látogatói célnak kell megfelelnie. Mégis ha az ember körbenéz, látni pozitív példákat, még nagyobb városok esetében is. 

A pataki honlapon külföldi verzió nincs, a google fordító van rá felrakva, ami sajnos nem egy elegáns megoldás, és az aloldalakon már nem működik. Pozitív csalódás volt viszont, hogy mobilon nem esik szét a felület. Nem mondom, hogy van mobilra szánt verzió, de legalább a normál honlap megtekinthető. Igaz, hogy az aloldalakat is tartalmazó menüpontok nem működnek, de így is több, mint a semmi.

További pozitívum, hogy aki Sárospatakra látogat, annak rendelkezésre áll applikáció. Na nem saját fejlesztésű, és nem is külön Sárospataknak szánt, de legalább van. A Giude@Hand audioguide jellegű applikációjáról van szó, amely a Tokaji Régiónak is készített egy virtuális vezetést, és ebben találunk több pataki sétát is. Ennél persze sokkal jobb lenne egy saját fejlesztésű, csak Sárospataknak szánt, egyéni ötletekkel. De gondolom itt is a szegény ember vízzel főz effektus érvényesül. Ugyanakkor még ezt a kis vívmányt sem látom reklámozni a honlapon, a turizmus menüpontban sem.

Még találtam egy honlapot a Sárospatak és Környéke Turizmusáért Egyesület üzemeltetésében, de ez is sajnos csalódás volt. Inkább csak "elosztó" oldalként működik, a látnivalók csak felsorolás szerűen vannak feltüntetve, és átlinkelnek a céloldalakra, az aktuális programok menüpontban alig van valami. Galériában vannak szép képek, de nincsenek feliratok hozzá, hogy melyiken mi látható. Itt is a Googel fordító áll csak rendelkezésre. Értem én, hogy ez csak a tájékoztatást szolgálja, de hogy ez alapján senki nem indul el Sárospatakra, az biztos. Mondjuk itt legalább ajánlgatják a fenti applikációt.

Végül facebook tevékenységnek a helyi Tourinform oldalát találtam. A borítókép kifejezetten szép, profilképnek viszont a helyi irodáról készült kép van kirakva, ami valljuk be, hogy a kutyát sem érdekel. Helyette jobb lenne oda is valami jellegzetes pataki kép vagy egy szép és modern logó. Egyáltalán azon is elgondolkodnék, hogy Sárospataki Tourinform néven indítsak-e facebook oldalt, vagy adjak valami csalogatóbb nevet. Bejegyzések vannak, de a spontaneitás, modernség valahogy innen is hiányzik. Kevés a hangulatkeltő "effekt", amire a fb-ot legjobban lehet használni, kizárólag a hírekre, információkra koncentrálódnak a bejegyzések. Összesen 400 körüli követője van az oldalnak, és élek a gyanúperrel, hogy főleg patakiak. Ezen a számon még mindenképpen kéne javítani. A bejegyzések különböző oldalakra való ajánlgatásával, játékokkal, stb.

Szóval van hova fejlődni, de vannak biztató jelek is. Persze az informatikai fejlesztéseknek ára van, és a legtöbb vidéki kisvárosnak erre nincs komolyabb büdzséje. Csakhogy visszajutunk ahhoz a gondolathoz, hogy annak a városnak van jövője, amelyik a fiatalokat meg tudja célozni, szólítani. A mai kor fiataljait pedig interneten és mobilon lehet elérni. 

Tengerszem a Mirrorban

A minap egy újságcikk keretében csodás fotók jelentek meg a Tengerszemről a híres napilap, a Mirror online hasábjain. Olvassuk büszkén a cikket, és álljon itt egy fotó is, melyet Németi Róbert készített.   Tengerszem a Mirrorban

Botkő és Tengerszem

A Tengerszemről már esett szó a korábbiakban, mégis érdemes róla és környékéről újra és újra beszélni. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő kirándulóhely lehetőséget jelent a városnak, ugyanakkor feladatokat is ró rá. A Tengerszem természetvédelmi területen található, melynek ugyan védelmi funkciója van, mégis paradox módon pont ez gátolja a jó értelembe vett fejlődést. Parkoló létesítése nem lehetséges természetvédelmi okokból, viszont a kirándulók autói hétvégenként és ünnepnapokon elárasztják a környéket. Akkor hogy is van ez?

A Tengerszem legkönnyebben a Botkői Parkerdőn keresztül közelíthető meg. A kulturáltabb kirándulók egyébként itt rakják le az autójukat, és innen sétálnak fel erdők és szőlősök között. Míg pár éve mind a Tengerszemet, mind a Parkerdőt tábla jelezte a főútról, manapság helyismeret nélkül elég nehéz megtalálni az odavezető utat. A botkői pihenőhelyen ősrégi játszótér maradványai, az egyedüli fejlődés az utóbbi években az "Erdő fohásza" című tábla. Mint az elején írtam, a Botkői Parkerdő kellemes tisztásaival, és a lenyűgöző panorámát nyújtó Tengerszem lehetőség a városnak, de feladat is. Rendben tartani, védeni, funkcióval megtölteni, tájékoztatni, természet szeretetre nevelni.

Minthogy a múltkor a város főterével kapcsolatban bemutattam egy rendezési terv lehetőséget, nézzünk most

is egy hasonlót. Egy sárospataki építésziroda készítette el egy a Botkőre épülő látogatóközpont tervét. Nem vagyok meggyőzve, hogy szükség van egy ekkora épületre, és a funkcióját sem látom teljesen, ugyanakkor tény, hogy létre lehetne hozni a tájba hasonlóképp illeszkedő, a kirándulások kiindulópontját jelentő épületet. Parkolóval, mosdókkal, pihenő és uzsonnázóhelyekkel, részletes térképpel, túraútvonal ajánlatokkal, a környék természetföldrajzának és állatvilágának bemutatásával.     

http://graduatearchitecture.com/PROJECTS/ENGLISH/2010/images/EVAKA/EVAKA_1.pdf

Fesztivál Város II.

Halogatom, halogatom a dolgot, hiszen nehéz fába vágtam a fejszémet. Mutassam be és mondjak véleményt Sárospatak környékének eseménykínálatáról? Elsőnek jó ötletnek tűnt:)

Egyrészt nem lehet megemlékezni minden rendezvényről, másrészt nem is ismerek minden környékbeli fesztivált. Ez még nem is lenne gond, hisz én is az "átlagfogyasztó" vagyok, sőt annyival több, hogy én érdeklődöm is a környék iránt. Tehát ha hozzám nem jut el egy rendezvény híre, akkor valószínűleg máshoz sem. 

Minden esetre nézzünk egy kis körképet.

Hegyalja Fesztivál - ez mára márkanévvé vált, aki nem csukott szemmel jár, mindenki hallott róla. A rockerek, motorosok fesztiválja Tokajban, ami a maga nemében évek óta jól működik. Az más kérdés, hogy a helyiek örülnek-e neki.

Zemplén Fesztivál - szintén komoly márka, egyre több, egyre színvonalasabb eseménnyel, egyre nagyobb látogatószámmal. Ennek központja Sárospatak, amit indokolnak is a gyönyörű koncertek a Várban. Azonban arra vigyázni kell, hogy magas kultúra megcélozásával a fesztivált körülvevő szolgáltatások, gasztronómia stb. szintjét is emelni kéne. Sajnos Sárospatakon kevés a szálláshely, szállodából csak a Bodrog van, ami ugyan 4*-os, de a külseje olyan elhanyagolt, hogy az ember ifjúsági szállásnak nézné. Csoportokat fogadni Sárospatakon szinte reménytelen. És hallani olyan kritikákat, hogy Sárospatakon nincs olyan vendéglátóhely, ami azt a színvonalat célozná meg, amit a magaskultúra fogyasztói igényelnek. Ezzel a város könnyen juthat abba a helyzetbe, hogy a jazz koncertek és egyéb kisebb események a környező falvak borkúriáiba, kastélyszállóiba vándorolnak, az elköltött bevétellel együtt. 

És itt a nagyon neves, mindenki által ismert fesztiválok sora be is fejeződik, ami egy ekkora régió esetében talán nem is gond. Esetleg érdemes lenne a szezon széthúzása érdekében egy tavaszi rendezvényen elgondolkodni a régiónak, nem csak a nyárra koncentrálni. Sárospatakon ugyan vannak Szent-Erzsébet napok Pünkösdkor és Várnapok a nyáron, de ezekről szinte csak a helyismeretnek köszönhetően tudunk. Új rendezvény helyett el lehetne gondolkodni, hogyan lehetne ezekből a rendezvényekből nagyobb formátumút kialakítani. 

És ha már a szezonoknál tartunk, borfesztiválja van Tokajnak, Tolcsvának, Erdőbényének, Hercegkútnak, Tarcalnak, Sátoraljaújhelynek. Mád megszervezi a maga csúcsgasztronómiai és boros rendezvényeit, melyek kisebb léptékűek és egy valamivel szűkebb réteget céloznak. Ezeknek a rendezvényeknek az időpontja inkább augusztus és szeptember eleje, míg Hegyalján a szüret időszaka inkább a késő ősz. Ezzel csak arra céloznék, ami már egy korábbi bejegyzésben is szerepelt. Sárospatak annak ellenére, hogy a Tokaji borvidék része nem használja ki ilyen jellegű adottságait. A kis borfesztiválok felőrlődnek az óriási kínálatban, míg Sárospataknak lehetősége lenne "a Tokaji régió" borfesztiváljának megrendezésére. Az adottságai megvannak hozzá. 

Végül még az előző bejegyzésben a stílus, minőség témakörben egy kis történetet mesélnék el. Idén nyáron úgy adódott, hogy egyik nap két borfesztiválra is ellátogattunk a környéken. Az egyik a Bor, Mámor, Bénye Erdőbényén, a másik pedig a hercegkúti bornapok. Olyan érzés volt, mintha két külön országban, vagy két külön korban jártunk volna. Az első rendezvényen "piknik" jelleggel, hangulatos pincészetek udvarán, a fűben heverészve (pokrócok természetesen kiterítve) hallgathatott az ember jazz zenét, gyerek koncertet, beszélgetéseket, mindeközben természetesen különböző borokat kóstolhattunk. Az ember poétikus hangulatba került, és nem az elfogyasztott bormennyiség miatt, hanem jól kitalált környezet, a rendezvény gördülékenysége és harmóniája miatt. Alig akaródzott elmenni onnan, de a másik helyen vártak ránk. A másik rendezvény más jellegű volt, ebből a szempontból persze kár az összehasonlítás. Itt egy központi színpad volt, büfék helyett közös főzőcskézés volt ahol helyi specialitásokat kínáltak, és a pincesor bizonyos pincéibe lehetett lelátogatni. Ennek ellenére a kontraszt nem emiatt volt nagy. Egész este sramli zene szólt. A műsort másfél-két órán keresztül ugyanaz a sváb néptánc együttes szolgáltatta, akiket az első húsz percben még aranyosnak titulált az ember, másfél óra után pedig már max azt értékelte bennük, hogy hetven éves létükre még bírják a tempót. A műsor után a zenét szolgáltató zenekar felköltözött a színpadra, és az esti mulatsághoz is ugyanazt a zenét játszották, amit a néptánccsoportnak is. A műsor alatt nem volt alternatíva, a pincékbe csak a műsor után lehetett lemenni. A pincéken többnyire csak egy sajtpapír jelezte, hogy ez a pince látogatható. Összesen két olyan pincészet volt, akik a pince elé kitelepültek egy kisebb pulttal, hogy aki pont abba a pincébe nem akar lemenni, legalább megkóstolhassa a bort. Kóstoló poharat kizárólag a bejáratnál lehetett venni, így ha valaki közben gondolta meg magát, vissza kellett menni a bejárathoz. És még sorolhatnám...

Mindezt csak azért meséltem el, mert az első rendezvény jó példája annak, hogy lehet európai színvonalat találni egy kis zempléni faluban. Koncepcióval, stílussal, egyedi hangulattal, minőséggel. Ez a fesztivál nem véletlenül növi ki márkanévvé magát lassan. Nem ez az első év, hogy ellátogatunk ide, és egyre többen vannak a látogatók, akár külföldiek is. Akit érdekel, íme egy érdekes cikk a fesztiválról, 2009-ből.

A második rendezvény pedig jó példája annak, amikor egy rendezvény nem tud kilépni a falunap kategóriából, pedig nem csak annak szánja magát.  

    

Fesztivál Város I.

Fesztiválozni nagy divat mostanában. Szinte minden hétvégére és minden termékre/terményre jut esemény. Legyen az halászlé, gomba, fröccs, pezsgő, gulyásleves vagy túrós csusza. 

Pár éve egy-egy ilyen fesztivál kuriózumnak számított, ma a minden napok része, hisz ha lemaradunk az egyikről, jövő héten jön a másik. Például egy-egy régióban korábban csak egy borfesztivál volt. Akkoriban a borrégió iránt érdeklődők ellátogattak arra az egyre, ma viszont minden faluban tartanak borfesztivált, és késő nyártól kora őszig minden hétvégére jut legalább kettő. A résztvevők pedig nyilván megoszlanak közöttük - nagy a verseny.

Még ezeket figyelembe véve sem meglepő ha a települések ezzel próbálnak kitörni a szürkeségből. Egy-egy ilyen program a város lakóinak is esemény, ráadásul rengeteg látogatót vonzhat. Ami nem csak a fesztivál idején igénybe vett szolgáltatások és költések miatt jövedelmező az adott településnek, hanem utólagos hatása is jelentős (szájhagyomány, visszatérő vendégek stb.).

Kérdés azonban, hogy a még pár éve kuriózumnak számító, ma pedig gomba módjára szaporodó rendezvényekkel hogy lehet kitűnni a többiek közül?  Érdemes-e beszállni még a versenybe a településeknek, és ha igen milyen rendezvénnyel és mikor?

Véleményem szerint nagyon fontosak egy város életében a rendezvények. Egy város akkor tud igazán élő maradni, ha az ott lakók "használják" a városukat. Nem csak az otthonokban és a munkahelyeken zajlik az élet, hanem a közösségi tereken. Ehhez pedig szükség van eseményekre (is). Másrészről nem belevágni események szervezésébe olyan, mint homokba dugni a fejünket. Az "aki kimarad az lemarad" elvet nézve, a turisták azt a konkurens várost, települést fogják választani, ahol történik valami, ahol élmény a látogatás. Azaz az "Érdemes-e beszállni a versenybe?" kérdésre egyértelműen igen a válasz.Ez nyilván történhet saját szervezéssel, vagy vállalkozókat megbízva. Ez utóbbi esetben is figyelembe kell vennie a városnak, hogy milyen pozitívumokkal jár egy-egy esemény befogadása.

Azt, hogy melyik település milyen téma köré szervez eseményt, hogy azt mikor teszi, stb. nyilván komoly piackutatás előzi meg. Álljon itt azonban néhány általános szempont, ami kiemelhet rendezvényeket a versenytársak közül.

A tematikus minőség

Értem ezalatt, hogy aki rétes fesztivált szervez, annak nagyon oda kell figyelnie, hogy ott lehessen a legjobb réteseket enni. Nem elég ha összecsődítjük a környékről az összes embert aki valaha sütött már rétest. Ezzel nem lépünk tovább fesztivállá (még ha annak is hívjuk), hanem megmaradunk a falunap szinten.

Hisz akik az adott termék miatt mennek oda, azok jogosan gondolhatják, hogy itt a legjobbakkal fognak találkozni. Ez lehet szimplán a magas szintű minőség biztosítása, vagy a "nagyágyúk" bevetése (és itt legyen szó a legjobb sonkamesterről, egy sztárborászról, vagy egy híres komolyzenei együttesről). Ez utóbbi több szempontból is segítség lehet.. Ők garantálhatják a minőséget, eleve van egy vendégtáboruk, akik esetleg csak miattuk eljönnek a rendezvényre, és a marketing értéke sem elhanyagolható.

Attrakciók, aktivitások

Ha leegyszerűsíteni szeretnénk a kérdést összefoglalhatjuk úgy a fesztiválszervezés alapjait, hogy végy 3 lacipecsenye sütőt, két kürtős kalácsost, 4 kézműves sátrat gyerekasztallal, és három közepes együttest meg egy bábszínházat, és máris kész a fesztiválunk. Csakhogy az előbb felsoroltak a település lakóin és az épp ott tartózkodókon kívül senkit nem vonzanak. Az eseménydömpingből csak úgy lehet kiemelkedni, ha tudunk valami újat mutatni. Ha tudjuk az rendezvényünket valamilyen stílusra formálni, vagy ha vannak olyan ötleteink, amelyek egy kis különlegességet, színt visznek a fesztiválba. Hogy a vendég ne úgy menjen haza, hogy "igen-igen ez pont olyan volt mint tavaly az xy fesztiválon...", hanem legyen valami ami megragad a fejében, amit kipróbálhatott, amitől emlékezetes maradt neki az a nap vagy este.

Brand, marketing

Végül eljutottunk örök vesszőparipámhoz, a marketinghez. Vannak olyan események, amik bejáratottak, stílusuk van, mondhatni márkanevek. Ez hosszú évek munkája, de nem reménytelen. Ha most kéne mondani pár fesztivált, akkor a fiatalok zenés fesztiváljai közül a SZIGET és a VOLT valószínűleg mindenkinek beugrana, a kulturális fesztiválok közül a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Zemplén Fesztivál szintén ismerősen cseng, gasztronómiából pedig a Bajai Halászléfőző Fesztivál, vagy a Budavári Borfesztivált lehet talán említeni.Ők mind komoly energiákat fektettek abba, hogy a fesztiváljuknak hírneve legyen. Nyilván ez növeli a költségeket, de növeli a látogatottságot, így hosszú távon visszahat, megtérül. Sajnos erre a lépésre sok településnek nincs pénze vagy energiája. A legtöbb esetben odáig terjed a marketing tevékenység, hogy kikerül a városban illetve a város honlapjára a plakát. Ezzel pedig sajnos nem lehet messzire jutni.

A hosszú bevezető után, legközelebb természetesen azt szeretném megnézni, hogy hogyan áll a város és a régió ezen a területen, és mik a fejlődési pontok.

Főtér Projekt

A bejegyzés címének először azt írtam: Megújul a Főtér. Aztán belegondoltam, hogy nem megújul, hanem kialakul, hiszen egyelőre Pataknak nincs is főtere. Már többször gondolkodtam rajta, hogy milyen fura ennek a városnak az elrendezése. A legtöbb falu és város a templom, kocsma, városháza hármas köré épült ki. Sok esetben jól körülhatárolható a városközpont, ahol egy két látnivaló vagy központi épület, és a főtér köré hagymahéj szerűen épülnek fel az adott város hangulatának megfelelő utcák.

Ezzel szemben Patak nagyon más. Az egyik pólus a Vár, ami talán túl szeparált ahhoz, hogy köré kiépüljön ez a fajta központ.A másik pólus a Kollégium. A belvárosi funkciók pedig a kettő között elnyújtózva találhatók. A "MűvHáz" is igyekezett mindig is felnőni ehhez a kettőhöz, de valahogy annyira hangulattalan az a tér, hogy talán ezért nem sikerült neki. Ha nincs rendezvény, nem nagyon látnia arrafelé embert.

Annak ellenére, hogy én híve vagyok annak az építészeti stílusnak amit Makovecz képvisel(t), Sárospatakon szerintem elég nagy rombolást végzett. A Bodrog Áruház és a MűvHáz is (kívülről legalábbis) elhibázott épületek. Hatalmas beton felületek, ormótlanság. Kár érte. 

Reméljük a mostani beruházás valamit finomít ezen, bár sajnálattal láttam a terveken, hogy nem növelik jelentősen a zöld felületeket - nagyon nagy a lekövezett felület továbbra is, félő hogy nagyon rideg lesz. Pedig ahhoz, hogy egy tér megteljen élettel, ahhoz kell valamiféle bensőséges atmoszféra - víz, fa, növény, pad, leülő vagy legalább valami kis különlegesség, amiért megszeretik az emberek. 

Érdemes lenne (vagy lett volna) az utóbbi évek főtér projektjeit áttekinteni, hogy mi az amelyik bevált, és miért. Pozitív példaként lehet említeni Vácot, ami ugyan nagyobb város, és a főtere is nagyobb, mint Sárospatak, mégis nagyon jól működik a különböző anyaghasználattal, zöld szigetekkel, hangulatos kandeláberekkel. Nincs az embernek az az érzése, hogy elvész a nagy térben, jól megtalálták a helyüket a kávézók is, aki csak ücsörögni szeretne, annak egyedi padok állnak rendelkezésre, és mégis van hely szabadtéri rendezvényekre.  

Mindamellett kíváncsian várom az eredményt, mert azért itt is számíthatunk egy-két különlegességre. És remélem lesznek olyan kiegészítő elemek is, ami a látványterveken nem jelenik meg. Az önkormányzat folyamatosan egyeztetett a lakossággal, ami nagyon értékelendő, hisz elsősorban nekik épül, és csak másodsorban a turistáknak. (Tapasztalataim szerint ráadásul azokat a városokat szeretik a turisták legjobban, amelyekről lerí, hogy az ott lakók is használják a várost!) Ennek köszönhető, hogy a régi főiskolai kerítés egy darabja is funkciót kapott, méghozzá egy zenei pavilont építenek hozzá, ebben nyeri el új értelmét.

Másik különlegesség a "Pataki Diák" szobra. Ez valóban nem hiányozhat Sárospatak főteréről. A szobor megalkotására Borsi Miklós szobrászművészt kérték fel, aki évtizedekig élt, tanított, alkotott Patakon. A szobrászművész két alakot dolgozott ki modellként, egy régi és egy mai sárospataki diákot, amelyből csak az egyik áll majd a téren. A pataki városvezetés erről is megkérdezte a település lakosságát, és a szavazatok szinte egyöntetűen a régi sárospataki diák mellett szólnak. Én a városvezetés helyében (természetesen az anyagi lehetőségek függvényében) elgondolkodnék rajta, hogy a későbbiekben felállítsam a másik szobrot is. Ez valahogy annak jelképe lehetne, hogy a város nem csak a múltjából él, hanem a fiatalok átveszik a stafétát. Már ha ez cél. Igaz én átmenet vagyok a turista és a helyi lakos között.

Érdekes egyébként, hogy mást is foglalkoztat a város sajátos felépítése. A blog írója kicsit szkeptikus is, hogy ez az új beruházás megoldja-e a városnak ezt a problémáját (valódi főtér hiánya). Ők külön koncepcióval álltak elő, még látványtervet is készítve. Véleményük szerint a Sárospatakra érkezőket a leégett malom helyére épített épület fogadhatná. Ezzel nem az elnyúló belvárosba "akárhova" érkeznének a városba látogatók, hanem fogadná őket valami jellegzetes. Ez is megfontolandó szempont, és ezzel talán szélesíteni is lehetett volna a belvárost valamelyest. 

Vízuális betekintő

Találtam egy tavalyi TV műsort, ami Patakról szól. Érdemes megnézni, jól összefoglalja Sárospatak turisztikai és kulturális értékeit.Szó van benne a Várról, a kerámia manufaktúráról, borról, gasztronómiáról, a Kollégiumról és a környék látnivalóiról.Ebből kéne kiindulni és egy pár perces imázsfilmet készíteni...
FŐTÉR: Sárospatak és környéke
(Ne tévesszen meg senkit, hogy a videó hossza több mint egy óra - valójában csak a fele:))

Grill Gödör

A nagy hallgatás után csapjunk ismét a lovak közé.

Egy-két kivételtől eltekintve a bejegyzések főleg a múlt Sárospatakon hagyott értékeiről szóltak, illetve hogy ez milyen feladatokat és felelősséget ró a vársora. Ideje, hogy beszéljünk kicsit a jelenről is. Hisz egy városnak ugyan nagyon fontos hogy építsen a múltjára, de meg kell találnia a kulcsot a jövőhöz. Ehhez figyelni kell a fiatalok igényeire is, és valamennyire követni kell az épp aktuális divatot. (Ha maga a város tud újítani és diktálni a divatot az még jobb, de kezdetnek elégedjünk meg azzal is ha a lépést tudjuk tartani.)

Ezért örültem meg annyira, amikor (először az interneten) rábukkantam a Grill Gödör nevű helyre.

A képek alapján nagyon hangulatosnak tűnt, így elhatároztam, hogy amikor legközelebb megyek Patakra, le is tesztelem, hogy olyan-e mint a képeken, vagy csak jó a fotós. Szerencsére nem kellett csalódnom, mert a hely talán még jobb, mint a képeken (az itteni képeket is a honlapról szedtem). Nagyon-nagyon hangulatos, igazi romkocsma "feeling". Sőt, annál talán eggyel elegánsabb, stílusosabb.Míg Pesten a belvárosi romos házak övezik a romkocsmákat, itt a Vár falai és lugasai veszik körül a helyet. 

Sajnos egyelőre csak egy csendes hétköznap délután volt alkalmam kipróbálni a helyet, de rögtön azt éreztem, hogy egyszer egy szombat este is ott a helyem. Mondjuk egy délután kávé a zöld lugasok és a madárcsicsergés mellett sem utolsó, de egy szombat esti nyüzsgős/borozgatós estét eltölteni itt, az kötelező program annak, aki Sárospatakra látogat, és bejön neki ez a stílus.

Ami a kínálatot illeti, külön értékelendő, hogy sokféle tokaj-hegyaljai bort lehet kapni. Ezen kívül a zsíros-deszka teljesen stílszerű a romkocsmához. Újabb piros pont. Ugyanakkor az étkezés során ambivalens érzéseim voltak, mert kicsit mirelit előgyártott hús/krumpli érzésem volt. Ami a romkocsmánál rendben van, viszont ha Grill Gödör a hely neve, akkor az ember látja lelki szemei előtt, ahogy a grilllapon serceg a friss csirkemell. A tálalásnál hasonlóan - ízléses tányérokban, tálakban kaptuk meg a kicsit száradt zöldséget. Mivel amúgy sem enni mentünk, és a hely kárpótolt mindenért, így igyekeztem ezt annak betudni, hogy egy mezei csütörtök délután nincsenek étkező vendégekre felkészülve.

 

A helynek egyébként facebook oldala is van, lehet bátran like-olni. De hogy még egy kicsit dohogjak, a honlapon lenne mit dolgozni. A galéria nincs a főoldalon, hanem a Művészet címszó alatt van. Bonyolult, és a google sem szereti annyira. Láthatólag vannak programok is a kertben, de ennek semmi nyoma nincs a honlapon, elég ritkán frissítik. Nem beszélve a facebook oldalról, ahol 2012-ben kelt a legújabb bekezdés.   

Összességében csak annyi, hogy hajrá Grill Gödör!

Végardó Fürdő

Talán a tél és a hideg volt az oka, hogy a Végardó Fürdő még nem került fel a blogra. Most a hirtelen jött tavaszi kánikulában nem csoda, ha hirtelen aktuálissá vált a téma.

A Végardó Fürdő nem új keletű, a wellness divat érkezésével épült fürdő. A hatvanas években épült, és strandként illetve termálfürdőként is funkcionál azóta is. A termálvízre kutató fúrás révén 1959-ben találtak rá. Az első medencét, mely fából készült a Bodrog folyó partján alakították ki. Két évvel később a jelenlegi fürdő területén társadalmi munkával épült az első, meszelt falú medence.

(További nagyon szép és érdekes képek a www.vegardo.hu címen)

A  fürdő folyamatosan alakult az igényeknek megfelelően. Gyerekmedencét, úszómedencét majd tanmedencét és öltözőépületet alakítottak ki. Az utóbbi tíz év újabb változást hozott, hiszen újra divatba jött a fürdőzés, és a gombaként szaporodó fürdőhöz az Ardónak is fel kell nőnie, hogy versenyben maradjon. A kulturáltabb mozaikos termálmedence és a modern berendezések mellett élményelemekkel is bővült a kínálat.

A termálfürdő 38 ˚C-os vize gyógyhatású. A vizet két kút szolgáltatja, melyek hőfoka - a kútfejnél mérve - 47 ˚C. Jelentős a víz ásványi anyag tartalma: kálcium-, magnézium-, nátrium-szulfátos, hidrogén-karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Ízületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt, ezen kívül nőgyógyászati panaszok enyhítésére is alkalmas, sőt ivókúraként is alkalmazható.

A fürdő felújítás során létrejött épületegyüttest egyébként Makovecz Imre tervezte, aki egyébként a város díszpolgára.

http://www.vegardofurdo.hu/

Pünkösd Patakon

A rövid szünet után, most ismét igyekszem újabb és újabb érdekes témákat elővenni Patakról. Kezdjünk egy ajánlóval! 

Pünkösdkor Patakon a már sokat emlegetett Szent Erzsébet ünnepét tartják. Ilyenkor a középkori vásári sokadalom látvány- és élményvilága fogadja a látogatót. Zenészek, táncosok, komédiások, lovagok és sokan mások gondoskodnak az érdeklődők szórakoztatásáról. Kézműves kirakodó vásár, régi mesterek bemutatója és középkori étel- ital kínálat egyaránt várja a vendégeket. 

Íme a részletes program:

2013. május 18. szombat

Kardvívó Torna - Vízikapu
09.00 Megnyitó, a botkői-csata ismertetése
09.30 Közös felvonulás és tisztítás
10.00 Selejtezők, közben:
- Fegyvermustra
- Fegyvertechnikai bemutatók
14.00 Középdöntők, döntők
- Fegyvertechnikai bemutatók
16.30 Eredményhirdetés, díjátadás

2013. május 19. pünkösdvasárnap
Szent Erzsébet utca
10.00 Vásári kapunyitás
10.30 Vásári komédiák – Langaléta Garabonciások • színpad
11.30 Szomorú királykisasszony – Bábakalács Bábszínház • színpad
12.30 Kalenda Maya - Fabula együttes • Szent Erzsébet Ház udvara
13.30 Szent Erzsébet asszony életéről – Tabulatúra Régizene Együttes • Bazilika
15.00 Szent Erzsébet korát idéző zenés, kosztümös történelmi menet jelenetekkel
15.00 Középkori ének - Gaudium Musici – Női Kamarakórus • Bazilika
15.30 In taberna - Fabula együttes • színpad
16.30 A menet érkezése, közben a színpadon - PAVANE Zászlóforgató Csoport, Tabulatúra Régizene Együttes, Középkori táncok – PAVANE, Vitézi mókák – Langaléta Garabonciások
17.00 Laudate Énekegyüttes • Várkápolna
18.00 Jambóza Bábcirkusz – Bábakalács Bábszínház • Szent Erzsébet Ház udvara
18.00 Szentmise a Vörös-torony kápolnájában
A vásár területén egész nap az érdeklődők rendelkezésére álló látnivalók, programok:
- Tintaló Církusz előadásai
- Szabolcs vezér vitézei
Kézműves udvar:
Szövés, nemezelés, ékszer-, fejdísz- és zászlókészítés, pajzs- és címerfestés, asztali- és szabadtéri játékok.
A Bodrog Táncműhely udvarában az egész nap folyamán táncbemutatók, gyermekjátékok (sárkányetetés, ügyességi játékok, stb.) bábelőadások, valamint az Ördögmotolla szórakoztatják az érdeklődőket.
ART ÉRT Műhely – pajzs és kard festés, gyöngyös párta készítés.
A Szabolcsvári Szent László Hagyományőrség egész napos díszőrsége a Szent Erzsébet Háznál.
 
2013. május 20. pünkösdhétfő
10.30 Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának 778. évfordulóján a sárospataki bazilikában, ünnepi szentmisét celebrál: Palánki Ferenc püspök
KÖRMENET Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével
A körmenet végén gyalogos zarándoklat indul a Szent Erzsébet Úton Kassára.
14.00 XXI. Pünkösdi Gyermektánc Találkozó a Vízikapunál Környékbeli és határon túli magyar gyermekcsoportokkal.

Legyünk minél többen!

Kvízkérdés

Vajon hány ember felelne helyesen arra a kérdésre, hogy melyik vár látható az 500 Ft-os pénzérmén?

(már látom, ahogy mindenki veszi elő a pénztárcáját, vagy gépeli a google-ba a kérdést...:)

De még talán az is kifogna sokakon, hogy a Sárospataki Vár melyik papírpénzünkön látható?

Vagy csavarjuk meg úgy a kérdést, hogy ki látható azon papírpénzen, melynek hátoldalán a Sárospataki Várat látjuk?

Merthogy a Rákóczi illetve a hozzá kötődő tematika már régóta jelen van a pénzgyártásunkban. Már 1920-ban, az 50 koronáson is II. Rákóczi Ferenc portréja látható.

Ezt követte az 50 pengős pénz, ahol szintén Rákóczi van az egyik oldalon, de itt még Lotz Károly: Ménes a zivatarban című festménye szerepelt a hátoldalon.

 

A forint kibocsátásakor is az 50 Ft-oson jelent meg II. Rákóczi Ferenc arcképe. Ez is már a Mányoki Ádám 1712-ben festett portréja alapján készült, mint az összes korábbi és későbbi verzió. Ennek azonban a hátoldalára egy ismeretlen festő Kuruc-labanc viadal című festménye került. Ez a verzió is alakult az évek alatt. Főleg ami a címert illeti - volt itt minden - sarló, kalapács, vörös csillag.  

1998-ban jött a gyökeres változás, amikor Rákóczi átkerült az 500 forintosra, a lila Ady Endre helyére, ha még emlékszünk. Az új ötszázas (amit azóta is használunk) hátoldalán pedig a fő motívum a sárospataki várat ábrázoló múlt századi rézkarc alapján készült metszet. Talán ez lehetett az eredeti:

Ezután már csak az 1956 ötvenedik évfordulójának tiszteletére nyomtatott ötszáz forintos bankjegyekről érdemes megemlékezni, melyen az Országház épületének a Duna felőli ábrázolása látható, az előtérben lyukas nemzeti színű zászlóval.

Patak szőlővesszein II.

A pataki borászkodásnak, szőlőtermesztésnek komoly hagyományai vannak. Kár, hogy manapság ez a terület kicsit leült a környéken. A Megyer-hegy és a Király-hegy lankáin kitűnő a talaj, minden adottsága megvan ezeknek a termőterületeknek, hogy egy korszerű borászattal az élvonalba kerüljön. Sárospatak honlapján gyönyörű régi képeket lehet találni az elmúlt korok pataki életéből. Álljon itt pár példa, amelyik bemutatja, hogy Patakon mindig is folyt borászkodás.

  

Patak szőlővesszein

Sokaknak a tokaji borvidék magát Tokajt és a környező szőlőhegyeket jelenti. A valóságban Magyarország egyik legnagyobb borrégiójáról beszélünk. Szerencsnél lépünk be a régióba a "Hegyalja Kapuján" keresztül, és egész Sátoraljaújhelyig húzódnak a szőlőkkel teli lankák. 

Egyre több falu tör ki a "névtelenségből" a boron keresztül, és megalkotják a saját márkanevüket, sőt egyre több helyi fesztivál növi ki magát - Tolcsván immáron tizedik alkalommal rendezik meg a fesztivált, a Bor Mámor Bénye pedig egész más hangulattal várja a vendégeket idén már ötödször.

Sárospatak ehhez képest viszonylag csendes. Pedig pár éve még arról olvashattunk, hogy Sárospatak küzdött a Hegyalja központja címért. http://nol.hu/belfold/tokaj_es_sarospatak_borcsataja_ 

Sajnos ki kell mondanunk, hogy ebben a versenyben igencsak alul maradt Patak. Nincs egy olyan kifejezetten pataki borászat, amelyik be tudta volna verekedni magát az elitbe. Ha egy tudatlan turista Patakra jön, még talán az sem derül ki számára, hogy a hegyaljai borvidéken van. Ha egy szimpla borkóstolót szeretne valaki, akkor esetleg, némi előkészítéssel talán van rá esélye, de ennél többre sajnos nem lehet számítani. Nyilván Tokaj csak a borturizmusra épül, de ennek ellenére elég nagy a kontraszt. Tokajban komoly beruházással most épül a Basilicus Borkultúra Központ, míg Patakon semmiféle infrastruktúra nem utal a borvidékre. Pedig (és most megint kicsit kénytelen vagyok keseregni, mint a Bodrogos bejegyzésnél) ez megint egy olyan lehetőség, ami ott van Sárospatak kezében és mégsem él vele. Annyi formája lehetne annak, hogy megmutassuk azt, amire büszkék is lehetünk. Egy kisebb látogatóközpont, ahol Patak és a környező falvak borászatait mutatnák be. Egy borház, ahol folyamatosan rendezvényeket, kóstolókat tartanának - ennek a finanszírozásába még talán pincészetek is beszállnának. De még egy kreatívan kialakított szabadtéri minimúzeum is jobb lenne a semminél (térképpel, eszközökkel stb.) A városnak lenne tanulni valója pár környező falutól, amelyek egy-egy borfesztiválon vagy a gasztronómián keresztül építették fel magukat pár év alatt.
Végül érdekességként egy mintapéldája, hogy hogyan lehet egy tematika köré különlegeset, egyedit, attrakciót építeni. HAMEAU DUBOEUF
Egy franciaországi tematikus parkban vagyunk, ahol minden a borra épül. Amolyan bortörténeti park, 3D-s mozival, golfpályával, éttermekkel - ahol a vendég önmagában is eltölt egy napot. Felépítettek egy hatalmas pincét, ahol bemutatják a régebbi borkészítési módtól kezdve, a mai technológiákat. Korabeli vasúti kocsikban megmutatják, hogy hogyan szállították régen a hordókat. Az üveg és a hordókészítés módjait is megtekinthetjük sőt a dugókészítés rejtelmeibe is betekintést nyerünk. És persze van szőlőlugas, makettek, viaszbábuk, játékok, stb. Ja, és megtudhatjuk, hogy Noé volt az első borkészítő.

Tokaji Újratöltve

Ha Sárospatak, akkor előbb-utóbb szót kell ejteni a szőlőhegyekről és a borokról is, hiszen Sárospatak Tokaj-Hegyalja szerves része. 

A tokaji bor egyrészről Magyarország büszkesége - megénekeljük a Himnuszban, a portóival emlegetjük egy lapon, a vidék a Világörökség része. Másrészről viszont kicsit mostohagyerek, mert manapság egyáltalán nincs divatban. Ha bemegyünk egy tetszőleges üzletbe (legyen az szaküzlet vagy bevásárlóközpont), hosszú polcsorokat találunk Villányi vagy  Szekszárdi borokkal, míg Tokajiból pár üveg aszú és szomorodni szomorkodik. Az éttermek borlapjáról is nem egyszer hiányzik ez a történelmi borvidék. Manapság ha fehérbor, akkor illatos és könnyű ezzel szemben a régi testesebb, nehezebb Tokaji borokat nem keresik. Pedig sokan nem tudják mennyit változott a hegyaljai borászat. Tokajiból mindenki csak a Szamorodnit és az Aszút emlegeti, és csak ünnepekre és csak desszertbornak.

Hogy miért is alakulhatott ez így? Sokan emlegetik magyarázatként, hogy ez hazánk egyik legnagyobb borrégiója. Emiatt nagyon változó a minőség, ami nem egy jó ajánlólevél. Még talán a technológiák szintjén is vannak különböző álláspontok, ezáltal pedig különböző karakterek fajtákon belül. Szintén a nagy méretből fakadhat, hogy nincs összefogás. Példaértékű, ahogy a villányi borászok a közös marketing és a régió fellendítése érdekében összefogtak, és sikerült a borvidéket annyira divatba hozni, hogy évekig a "slágerlisták" élén lehettek. Ugyanakkor Tokaj valahogy nem tud egy egységes egészként fellépni. Látunk egy-két szigetet, mint pl. Mád, akik próbálnak egy külön brand-et építeni a Tokaji márkanéven belül.

Valahogy jó lenne azokat az egyéb fajtákat - furmint, hárslevelű, sárga muskotály -  is megismertetni és megszerettetni az emberekkel. Át kéne formálni azt a képet, hogy Tokaj csak a régi hagyományt jelenti, és nincs benne újítás, frissesség, lendület. Erre jó kezdeményezés pl. a Furmint Február.
Ilyen rendezvényből, kóstoltatásból, marketing eszközből kéne még több, hogy mindenki a saját maga ízlelhesse az "újratöltött Tokajit".

Tokaj szőlővesszein....

Világtalálkozó

2013 augusztusában ünnepli Sárospatak annak 45-ik évfordulóját, hogy újra várossá nyilvánították. Ennek apropóján szerveződik egy világtalálkozó, ahova várnak mindenkit, aki Sárospatakon született, élt, tanult, dolgozott. Emellett nagy szeretettel várják mindazokat is, akik csak szimplán szeretik a várost, vagy valamiért kötődnek hozzá.

Az évfordulót 4 napos rendezvénysorozattal köszöntik augusztus 22-25-ig. Lesz minden mi "szem-szájnak ingere" - kultúra, hagyomány, építészet, gasztronómia és persze hegyaljai borok!

 Az eseményt a Sárospataki Lokálpatrióták Egyesülete készíti elő. A szervezők szívesen fogadják az előzetes jelentkezéseket is a következő email címen:

lokalpatriotak@pr.hu

Sűrű augusztusunk lesz - Zemplén Fesztivál augusztus 9-18-ig, majd az augusztus 20-a körül zajló ünnepégsorozat, végül méltó folytatásként a Világtalálkozó. 

Akkor szép az élet, ha zajlik!